Országszerte újabb 170 ember ellen adott ki elfogadóparancsot Erdogan, A vádak szerint a légierő egy korábbi dandártábornoka és 30 egykori pilótája, valamint 71 további katona összeköttetésben álltak a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal. Az állami hírügynökség szerint egy nappal korábban csaknem 140 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot.
|
Diktátorhoz méltóan ünnepli az újraválasztását Erdogan Folytatódik a tisztogatás, most a fegyveres testületek közel százötven tagja ellen adtak ki elfogatóparancsot. Tovább >>> |
A török állami hírügynökség tájékoztatása szerint a volt dandártábornok is azon a telefonos rendszeren keresztül érintkezett az összeesküvő-hálózat tagjaival, amelyen a légierőbe beépülő gülenisták kommunikáltak. A több mint 70 katonából mintegy 43 továbbra is aktív szolgálatot teljesít. Az elfogatóparancsokat Ankarában és nyugat-törökország régióiban adták ki, de a művelet összesen 16 tartományt érint.
Megritkította a haderőt
Erdogan letartóztatási hullámai két éve szakadatlanul folytatódnak, az előállítások mindennaposak. Ezen a jelek szerint nem változtatott a múlt hét végi államfőválasztás eredménye sem. 2016 óta már csaknem 160 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetesen le is tartóztattak a Gülen-hálózathoz való állítólagos kötődésükre hivatkozva. Eddig - 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet beleértve - a haderő legkevesebb 8570 tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben.
Két éve összeesküvők foglalták el Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A hálózat tagjai lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a hatalomátvételi incidensért, állításuk szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderő soraiba is.
|
Hogy lehet, hogy egy civilizált országban ennyien imádnak egy fél-diktátort? Mi történik a németországi törökökkel, hogy lehet, hogy szabadságban, liberális demokráciában élve olyan sokan szavaztak Erdoganra? – teszik fel a kérdést a németek. Mintegy kétharmad szavazott rá, aki cseppet sem a szabadság zászlóvivője, sőt győzelmének bejelentése után sokan utcára vonultak ünnepelni. Kétféle magyarázat is létezik. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
