Nem az kerül a törvénybe, amit a kormány megígért a pedagógusoknak

Pedagógusok tüntettek 2016 februárjában a Kossuth téren. MTI Fotó: Marjai János

Nem ebben állapodtak meg

A köznevelési törvény most benyújtott módosításából több olyan pont is kimaradt, amelyekről a tárgyalásokon egyeztettek, és akkor úgy tűnt, az álláspontok közeledtek - nyilatkozta az MTI-nek Galló Istvánné.

A szakszervezeti vezető elmondta: a megbeszéléseken a kabinet rábólintott, hogy a korábbi Közoktatás-politikai Tanácshoz hasonló testületet hozzanak létre, de végül ez sem került be a törvénymódosításba, mint ahogy a pedagógusok kötelező óraszámának szabályozása sem - sorolta. Úgy vélte: az általuk megfogalmazott 25 pontból legalább 20-at szerepeltetni kellett volna a vonatkozó kormányrendeletben, de ez sem történt meg.

A PSZ elnöke szerint az önkormányzatokat meglepetésszerűen érte az iskolák működtetésének elvonása, és kérdéses, hogy ezt a feladatot a tankerületek hogyan fogják megoldani.

Miért teljesítenek gyengébben a tanulók?

Emellett Galló Istvánné "elképesztőnek" nevezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozatát, miszerint azért kell az iskolák üzemeltetését is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) rendelni, mert romlottak a tanulói teljesítmények.

A tanulói teljesítmények romlása a szakszervezeti vezető szerint azzal van összefüggésben, hogy az új nemzeti alaptanterv bevezetése óta jelentősen nőtt a tananyag, az óraszám. Minőségi munkát ilyen feltételek mellett sem tanulótól, sem pedagógustól nem lehet elvárni - értékelte.

A pártok is rászálltak a pedagógusnapra

A Fidesz-frakció közleményében úgy fogalmazott: a pedagógusok számíthatnak a kormányra és arra is, hogy előrébb léphetnek az életükben. Megjegyezték: a 2013-ban indított pedagógus béremelési programban a pedagógusok bére átlagosan 40 százalékkal emelkedett, és a béremelés idén és jövő ősszel is folytatódik.

Ikotity István, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője a pedagógusnap alkalmából vasárnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a pedagógusok bár valóban kaptak fizetésemelést 2010 óta, arra egyrészt több részletben került sor, másrészt a bérüket elszakították a minimálbértől, ami miatt az folyamatosan veszíteni fog az értékéből. Emellett a tanári pálya kiszámíthatatlanná vált, a tanári szobákban pedig félelem és bizonytalanság uralkodik, mivel az ötvenes-hatvanas évek szocializmusára jellemző módon számon kérik a pedagógusokon, hogy "ki mit lájkol és miért" - mondta az LMP-s politikus.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője arra szólította fel a kormányt, hogy fejezze be a pedagógusok átverését, az időhúzást és haladéktalanul teljesítse a pedagógusok követeléseit, mert ez az egész ország érdeke. A Magyar Liberális Párt úgy véli: olyan oktatási rendszer szolgálná a magyar társadalom fejlődését, amely képes felkészíteni a gyerekeket arra, hogy tudjanak csapatban együttműködni, információt feldolgozni, újragondolni dolgokat, kételkedni és kérdezni, valamint merjenek kreatívak lenni.

Az MSZP meglátása szerint a pedagógusok jogait korlátozzák ma Magyarországon, a 2010 óta tartó kormányzás szűkítette a gyermekek tanulási esélyeit, lefokozta a tanárok társadalmi státuszát és kirekesztette a szülőket az iskolából. A magyar kormány megalázza a tanárokat, ahelyett, hogy örülne kreativitásuknak, alkotóképességüknek - hangsúlyozták.

Az Együtt példaértékűnek tartja a pedagógusok munkáját és kitartását, akik próbálják a lehető legszínvonalasabb oktatást nyújtani a gyermekeknek, fiataloknak a kormány szerintük "dilettáns, fenyegető, a szakma, a szülők és a diákok véleményét semmibe vevő, az Orbán-rezsim lenyomatát minden elemében magán viselő" rendszerében.

A Párbeszéd Magyarországért a kötelező iskolaotthonos oktatás elleni népszavazásra gyűjt aláírásokat. A párt szerint vissza kell adni a továbbtanuláshoz való jogot, az iskolák, pedagógusok, diákok autonómiáját.

A Demokratikus Koalíció közleményében kifejtette: a pedagógusok ebben a tanévben megmutatták, hogy a saját érdekeik mellett a fiatalok jövőjéért is kiállnak, azonban úgy tűnik a kormány semmit sem tanult belőle. Az oktatás átszervezésének új tervei a DK szerint csak növelik a bürokráciát, a kiszolgáltottságot, a káoszt, pedig a jó oktatás kulcsa a pedagógusok megbecsülése és autonómiája.