A 2019-es pénzügyileg erős év volt a Mol Nyrt. számára – olvasható az energetikai cég ma közzétett dokumentumaiban. Amelyek az eredetleg április 16-ára meghirdetett éves rendes közgyűlésére készültek, azt azonban a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzetre és a jogszabályi kötelezettségekre hivatkozva lefújtak. A közgyűlési dokumentumokat azonban ennek ellenére a tőzsdei társaságoknak a közgyűlési időpont előtt legkésőbb nyolc nappal közzé kell tenniük, ezt tette ma a Mol is.
Ezek szerint a Mol 2,44 milliárd dolláros adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás (ebitda) előtti nyeresége – mint írásban fogalmaztak a cég irányítói – kényelmesen fedezte a 2,1 milliárd dollárt kitevő organikus beruházások értékét. Hozzátéve: az egyszerűsített nettó adósság/ebitda mutató 0,82-szeres 2019 végi szintje normál helyzetben lehetővé tenné a korábbi évek gyakorlatának folytatását, miszerint a Mol előző évi profitjából évről évre több osztalékot juttat részvényeseinek.
"Sajnos azonban a körülmények a közelmúltban gyorsan és drámaian megváltoztak" - hívta fel a figyelmet a Mol. "Az olaj árfolyama márciusban összeomlott és jelenleg 30 dollár/hordó körül kereskednek vele, ami az előző év átlagának kevesebb mint a fele. Ezzel egyidőben a COVID-19 világjárvány példátlan kihívások elé állította az egész világot, ideértve Európát, Magyarországot és a Mol-t is. A Mol mostanáig biztonságosan, minden zavar nélkül működött. Mindazonáltal nagy valószínűséggel várható, hogy azon országok vészhelyzeti intézkedései, amelyekben Mol-szervezetek is működnek, hamarosan jelentős csökkenést eredményezhetnek a Mol legfontosabb termékei keresletében, ami hatással lehet a Mol működésére, pénzforgalomára és pénzügyi helyzetére is. Ilyen példa nélküli körülmények között az igazgatóság úgy véli, hogy az üzleti folytonosság és a készpénz megőrzése prioritást élvez. Mindezek alapján az igazgatóság azt javasolja a 2020. évi rendes közgyűlésnek, hogy ne fizessen osztalékot, hanem az adózás utáni teljes nyereség az eredménytartalékba kerüljön."
Mindez különösen a Corvinus Egyetemet tavaly július 1-jétől működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak lehet nagy érvágás. Az állam érdekében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ugyanis a valamivel több mint 25-25 százalékos Mol- és Richter-részvényeiből 10-10 százalékot átengedett az alapítványnak. Azzal a céllal, hogy az tudja finanszírozni a Corvinus működtetését. De hogy a vagyon ne vesszen el, annak következtében, ha a részvények a tőzsdén jelentősen leértékelődnének, azt az alapítvány nem idegenítheti el, a papíroknak csak a hozamához juthat hozzá (ugyanez az előírás vonatkozott a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben által a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott vagyonra).
Ilyen hozam a részvény osztaléka. A 2018-as év után például a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány összesen 13,6 milliárd forint nyereségrészesedésre tett szert: 11,7 milliárd forintot a Moltól, 1,9 milliárdot a Richtertől. A részvények hozama "többé-kevésbé garantáltan" fedezi majd az eddigi működési költségeket, "a mérleg tehát semleges" – jelentette ki egy tavaly márciusi interjúban a Maecenas Universitas Corvini Alapítvány kuratóriumi elnöke, Hernádi Zsolt, aki egyúttal a Mol elnök-vezérigazgatója.
A Richter az idén is fizet osztalékot, 1,34 milliárdot, ez 30 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy a Mol egyetlen fillért sem. Így kérdés, miből teremti elő az alapítvány a Corvinus működtetéséhez szükséges forrást.
Jobb híján az egyetem vezetősége a Mol közgyűlési dokumentumának azon kitételébe kapaszkodhatnak, miszerint „amint a helyzet normalizálódik, és a körülmények ezt lehetővé teszik, az eredménytartalékba helyezett nyereség részben vagy egészben a részvényesek döntése alapján felhasználható osztalékfizetésre is. Miután a társaság működése normalizálódik, az igazgatóság felülvizsgálhatja a készpénzkifizetés lehetőségét”. Most tehát a Hernádi Zsolt által elnökölt alapítványi kuratórium abban reménykedhet, hogy a Hernádi Zsolt által irányított Mol működése minél előbb visszazökkenjen a rendes kerékvágásba.
Lapunk megkeresésére a Corvinus Egyetem a következő választ adta:
"A Corvinus Egyetem pénzügyi stabilitása több lábon áll, bevételeinek csak egy részét képezi az állami Mol-részvényekből származó osztalékfizetés. Továbbá, az egyetem több évre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik, amely lehetővé teszi számunkra a jelenlegi működési forma zavartalan fenntartását. Ahogy eddig, a Corvinus Egyetem a jövőben is racionális és megfontolt pénzügyi gazdálkodás mentén működik, és ezen elvek mentén folytatjuk a megújulással kapcsolatos stratégiai terveink megvalósítását."
A fővárosban pedig rekord dőlt. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
