A 25 év alattiaknak az adómentesség ellenére több körülmény miatt is érdemes lehet igénybe vennipénztári szolgáltatásokat. Egyfelől, ha valaki jobban keres, mint a 2021. júliusi átlagbér – ez bruttó 433 700 forint volt –, akkor a bér efölötti részére fizetni kell személyi jövedelemadót, tehát itt már keletkezik jóváírási potenciál. Emellett pedig nyugdíjpénztári megtakarítást nemcsak az adójóváírás miatt érdemes indítani: a korán befizetett összegek jóval magasabb hozamot fialhatnak a nyugdíjas korig, továbbá minél hamarabb nyitunk számlát, annál hamarabb lehet szükség esetén az első 10 év hozamát adó- és járulékmentesen felvenni.
Szemléltetésül, az MNB 2021-es márciusi adatai alapján a nyugdíjpénztárak 10 éves és 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozama 6,23 százalék, illetve 5,91 százalék volt tavaly. Ezek 3,87 százalék, illetve 2,49 százalék reálhozamot jelentenek a tagok számára.
Kezdőlökést hozhat 2022 a fiatalok megtakarításainak
Az anyagi helyzettel kapcsolatos újévi fogadalmak közé tartozik sokszor a tudatosabb pénzügyi tervezés, valamint a munkahelyváltás is. Bármelyikről is legyen szó, a nyugdíjpénztárakkal és az egészségpénztárakkal kapcsolatos előnyöket még sokan nem használják ki.
Év elején kell ugyanis a munkáltatói hozzájárulásról nyilatkoznia a munkavállalóknak, akik a cafeteria juttatásokon belül a pénztári megoldások mellett is dönthetnek ilyenkor. A befizetéseket meg is lehet osztani a két megtakarítási forma között, munkahelyváltás esetén pedig érdemes résen lenni, hogy a kiszemelt munkáltatónál a pénztári megtakarításhoz való hozzájárulás része-e a kompenzációs csomagnak, ugyanis a pénztári befizetések után visszaigényelhető, 20%-os adó-visszatérítést a foglalkoztató által befizetett összegek után is érvényesíteni lehet.
„Az elmúlt közel kétéves időszak jól példázta, hogy milyen fontos az egészségünkkel és az anyagi helyzetünkkel kapcsolatban is a tudatos tervezés és az öngondoskodás” – közölte Nagy Csaba.
A szakember hozzátette: ezt a gondolkodást igazolta vissza, hogy éves összehasonlításban mind az egészségpénztárak, mind pedig a nyugdíjpénztárak esetében nőtt a befizetések összege 2021-ben.
Az egészségpénztárból jellemzően az egészségügyi helyzetből adódó költségeket lehet fizetni, például gyógyszereket vagy magánorvosi ellátást, de fedezhetők belőle egyes, a megélhetéshez kapcsolódó költségek is, ilyen például egy lakáshitel törlesztése a minimálbér 15 százalékáig vagy pedig táppénz-kiegészítés egy betegség esetén. A nyugdíjpénztári megtakarításhoz pedig ugyan már 10 év után is hozzá lehet férni, ám a hosszú évek kitartó megtakarítása után érdemes ezen pénztári öngondoskodás gyümölcsét megőrizni az időskor valós betöltéséig. Emiatt az egészségpénztári megtakarításra inkább rövid- és középtávú tartalékként érdemes tekinteni, a nyugdíjpénztári befizetés viszont hosszú távra szól.
Moszkvának kell mondania valamit. 
