A KSH ma közölt adatai szerint júliusban 4,1 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene a tavalyi év azonos időszakához képest, alulmúlva a piaci várakozásokat.
A kiskereskedelem bővülése mindazonáltal az idei év átlagos üteme felett alakult - hívja fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING szenior elemzője. A szakértő szerint az év elejére jellemző változó adatközlések után most három hónapja stabilnak mondható a szektor növekedése, amely tükrözi a háztartások kedvező kilátásait és javuló pénzügyi helyzetét.
Volt egy vizes vb - mi látszódik belőle?
Virovácz úgy látja, a júliusi adatot növelhette a tavalyi kedvező bázis is, azonban az átlaghoz közeli dinamika alapján úgy tűnik, hogy a vizes világbajnokság által generált többletforgalom inkább a szolgáltatásokban csapódhatott le.
|
| Vásárló a budaörsi Auchan áruházban. MTI Fotó: Kollányi Péter |
Benzinből több fogyott
A lassulás széleskörű volt, mindhárom fő üzlettípusban esett a bővülés üteme a júniusihoz képest, ennek ellenére vegyes adatokat láthatunk. Míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egységek forgalma az idei átlagos dinamikája alatt, 2,1 százalékkal emelkedett, a nem-élelmiszer jellegű üzletek 7,1 százalékos növekedése változatlanul magasnak mondható. Mindeközben az üzemanyag-kiskereskedelem 3,4 százalékkal bővült, amely megfelel az idei átlagnak.
A sorozatban harmadik stabil kiskereskedelemi adat után megállapítható, hogy némi lemaradással ugyan, de a vásárlások kezdenek felzárkózni a kedvező gazdasági helyzet nyújtotta körülményekhez. Ugyanakkor a béremelkedés üteme és a hangulatindexek által jelzett historikus csúcsok alapján még mindig van tér további emelkedésre. A második negyedéves részletes GDP adatok alapján pedig úgy tűnik hogy kiskereskedelem bővülése kezd megjelenni a lakossági fogyasztás emelkedésében is. "Mindez a kiskereskedelem júliusban mutatott átlag feletti teljesítménye mellett alátámasztja a várakozásunkat, hogy a harmadik negyedévben ismét felgyorsulhat a gazdasági növekedés. Ráadásul 2016-ban a kiskereskedelem a második fél évben gyengébben teljesített, vagyis az előttünk álló hónapokban a bázishatás is kedvező lehet" - jegyzi meg Virovácz.
Vásárlás helyett strand?
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokra reagálva kommentárjban kifejtette: az eladási dinamika lassulását talán az okozhatta, hogy a kánikula miatt a háztartások a kiskereskedelmi vásárlások helyett szabadidős tevékenységre költhettek többet, vagy a megtakarításaikat növelték nagyobb mértékben, mivel júniusban már kirobbanó, 14,4 százalékos növekedést mutattak a bérek, így 12,3 százalékkal nőttek a nettó reálbérek.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,1 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az idén várhatóan 10 százalék feletti reálbér növekedés, az év első hónapjaiban 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban ismét gyorsulhat a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme, így idén 4,5 százalékos növekedésre számítunk a kiskereskedelemben.
Suppan szerint a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások év második felében várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. 2010 óta 21,4 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
