Irán 1979 előtt egy nyugatbarát ország volt, de a sah uralma minden volt, csak demokratikus nem. Utána jött a forradalom, létrejött az Iszlám Köztársaság, és onnan kezdve nem sokan foglalkoztak az ország gazdaságával. Az utóbbi években azonban a rendszer szelídebb lett, az elnököt demokratikusan választják, ráadásul a mérsékelt Rohani elnök erős felhatalmazást kapott második ciklusához, és egy, a CNBC által megszólaltatott befektetési cég vezetője szerint sok más pozitívum is van az országban.
Az előnyök
Az olajon és más ásványkincseken kívül vonzó az olcsó, de jól képzett, viszonylag fiatal munkaerő. Ez jó lehetőséget jelentene a feldolgozóipari, petrolkémiai és egyéb vegyipari cégeknek, de akár komoly technológiai szektor is létrejöhet az országban. Sokan nem tudják, de elterjedt az internet, és vannak helyi cégek, amelyek az Ubernek, az Amazonnak vagy az eBaynek felelnek meg.
Az ország tőkepiacai is jó lehetőségeket kínálnak: a részvények átlagosan 6-szoros P/E hányadossal forognak (ár osztva az egy részvényre jutó nyereséggel, más piacokon jelenleg 15-20 a jellemző adat), az osztalékhozamok vastagon kétszámjegyűek, a kamatszint pedig várhatóan feleződni fog, miután az ország külső egyensúlya helyreáll a növekvő olajexport miatt, amely lassan teljesen kiheveri a szankciók hatását.
Nehézségek
A külföldi befektetők számára a legnagyobb akadály, hogy a nagyobb bankok eddig nem foglalkoztak Iránnal, így nincs meg a megfelelő befektetési infrastruktúra. Ami gondot okozhat még, az iráni üzleti környezet megértése, és a vállalatok tulajdonosi struktúrája is sok esetben eltér a megszokottól. Mindazonáltal 2016-ban Irán viszonylag sikeres tőkevonzó ország volt, 3,37 milliárd dollár külföldi befektetés érkezett, 63 százalékkal több, mint az előző évben.
Kockázati tényezőként felmerülhet, hogy Donald Trump adminisztrációja újra szankciókat tervez Irán ellen, de szemben az előző körrel, most ezt más országok nem támogatják, azok inkább együttműködnének az országgal, így csak limitált hatások várhatók. Amerika önmagában nem változtatja meg azt a megállapodást, melyet Irán kötött a nemzetközi közösséggel, Trump amúgy is sok országot fenyeget protekcionista intézkedésekkel.
Van, aki már a spájzban
Az olaj- és gázipari cégek máris aktívak, a francia Total bejelentette, hogy visszatér az országba, és szerződést kötött az iráni nemzeti olajtársasággal egy hatalmas gázmező fejlesztéséről. Napi 200 millió köbméteres kitermelési kapacitást akarnak kiépíteni, mellyel a belföldi piacot látnák el 2021-től. Közben kínai cégek is érdeklődnek, nekik ez maga a Selyemút. Ha Irán a mostani mérsékelt politikai irányt folytatja, a következő években komoly fellendülés várhat rá.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
