A hazai bankrendszer külső kockázatokkal szembeni sokkellenálló képessége erős maradt, mind a likviditási, mind pedig a tőkeellátottságot vizsgálva, a kedvező jövedelmezőségi folyamatok pedig hozzájárulnak ennek fenntartásához. A korábban jelzett külső kockázatok némileg enyhültek, de nem szűntek meg teljesen – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi stabilitási jelentéséből.
Mi a helyzet a lakáspiacon?
Élénkült a hazai működési környezet, a hitelezésben és az ingatlanpiacon is bővülést tapasztaltak. A jegybank elemzői szerint a gazdaság fundamentumaihoz képest nem figyelhető meg túlzott áremelkedés a lakásárakban. A hazai bankszektor jövedelmezősége hosszú távon vizsgálva kielégítőnek mondható, míg annak jövőbeli szintje a hitelezési aktivitás növelésével és a működési hatékonyság javulásával biztosítható.
A globálisan alacsony kamatkörnyezet a reáleszközök, így az ingatlanok áremelkedését eredményezi, továbbá a sérülékeny országokban az eladósodás növekedése ezzel együtt is magas kockázatot hordoz. Hazai viszonylatban elmondható azonban, hogy a külső kockázatokkal szemben erős maradt a hazai bankrendszer sokkellenálló képessége. A hitelezési folyamatokban mind a vállalati, mind pedig a háztartási szegmensben folytatódó növekedés volt megfigyelhető, és a kkv hitelezésen túl a teljes vállalati szektoré is elérte a fenntartható bővülést támogató 5-10 százalékos növekedési sávot.
| Megindultak a magyarok az olcsó lakáshitelért – kiterítették a lapokat a bankok. Tovább >>> |
A háztartási hitelezésben ugyancsak folytatódott az új hitelfelvételek élénkülése. A hazai lakáspiacot továbbra is élénkülés jellemzi, ezt az új lakások kínálatbővülése enyhítheti majd. Országos szinten az átlagos lakásárak továbbra is a fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, de a fővárosi lakásárak esetében sem beszélhetünk az egyensúlyitól markánsan elszakadó folyamatokról.
A hitelintézeti szektort 2017 első felében is kiugró jövedelmezőség jellemezte, ezt azonban továbbra is egyszeri, nem fenntartható tételek eredményezik. A jelentés szerint a jövedelmezőség vizsgálatakor fontos megfigyelni a jelenlegi kamatkörnyezetet, ugyanis a kockázatmentes hozamhoz, valamint az inflációhoz képest mérve kielégítőnek mondható a jövedelmezőség, annak mértéke a válság kitörését közvetlenül megelőző hónapok szintjéhez hasonló nagyságrendű. Közép és hosszú távon a bankrendszeri jövedelmezőség szintje főként a hitelezési aktivitás növelésével, a szolgáltatási spektrum bővítésével és a működési költségszintek racionalizálásával biztosítható – ez utóbbiban pedig nagy segítség lehet a digitalizáció térnyerése.
|
Nagyot kaszálnak a magyar bankok: sosem volt még ekkora profit A hitelintézetek az idei első három negyedévben 541 milliárd forint adózás előtti nyereséget értek el, amely 25 százalékkal magasabb a 2016. évinél. Az eredmény javulásában nagy szerepe van a korábban megképzett céltartalékok visszaírásának - ez önmagában 140 milliárd forintot jelent az eredményben. Az adózás utáni nyereség 495,8 milliárd forint lett, minden idők legmagasabb eredménye. További részletek >>> |
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
