|
| Jean-Claude Juncker. Forrás: EPA |
A régebbi, gazdagnak számító uniós tagállamokra jutott a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) keretében eddig megvalósított beruházások túlnyomó része - derült ki az Európai Beruházási Bank (EIB) jelentéséből.
A helyzetértékelés szerint a tavaly útjára indított európai beruházásösztönző intézkedéscsomagból eddig a legtöbbet Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia profitált, számos infrastruktúra-fejlesztési projekt kapott támogatást ezekben az országokban.
A kis- és középvállalkozásoknak eddig juttatott pénzek 54 százalékát német, francia és olasz cégek kapták.
|
Miről is szólt az egész? A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba. A tervről bővebben >>>> |
A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság három év alatt, túlnyomórészt magántőke mozgósításával 315 milliárd euró értékű beruházás megvalósulását szeretné elérni. A tervek szerint 240 milliárd eurót infrastruktúra-fejlesztésre és innovációra fognak fordítani, 75 milliárdot pedig a kkv-k támogatására.
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében június végéig 104,8 milliárd euró értékű beruházást sikerült megvalósítani, ami majdnem pontosan harmada a kijelölt célnak. Ha az eddigi trendek folytatódnak, akkor az EFSI várhatóan eléri a célszámait - írták az Európai Beruházási Bank által kiadott dokumentumban.
Régi gazdagokhoz ment a pénz
Az EIB mindazonáltal aggasztónak tartja, hogy a befektetések legnagyobb része, csaknem 92 százaléka az Európai Unió tizenöt régebbi, gazdagabb országában valósul meg, az újonnan csatlakozott tagállamoknak pedig mindössze a 8 százalék jut.
"Ez különösen elgondolkodtató, minthogy Európa legfejletlenebb régiónak többsége a közép- és kelet-európai országokban található" - hangsúlyozták.
A jelentésben ugyanakkor leszögezték, félrevezető lehet az abszolút számok összehasonlítása: ha az EFSI által kiutalt összegeket összevetik a tagországok bruttó hazai termékével (GDP), akkor látható, hogy a kisebb gazdaságok nagyobb arányban részesültek az alap finanszírozásaiból.
Nőtt a GDP, munkahelyek jöttek létre
Az Európai Beruházási Bank becslései szerint az EFSI rövid távon 0,8 százalékkal növeli az Európai Unió GDP-jét és 830 ezer új munkahelyet teremt, hosszú távon viszont 1,1 százalékos GDP-bővülést és 1,4 millió új munkahelyet eredményezhet.
"Európának fel kell pörgetnie a beruházásokat az innováció, a kutatás-fejlesztés, a kkv-k, a stratégiai infrastruktúra és a klímaváltozás elleni harc terén, és ezek pontosan azok a fajta befektetések, amelyeket az EFSI serkenteni kíván" - közölte Ambroise Fayolle, az EIB alelnöke.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
