A török államfő hétfői albániai látogatása után nyilatkozott erről a török sajtó képviselőinek. Erdogan a nyilatkozatában úgy vélte:
"ahhoz, hogy Oroszország meg tudja ezt lépni, az egész világ és a saját helyzetét is fel kell mérnie".
Rámutatott egyúttal, hogy "a térség már nem tud elfogadni háborút".
"Nem is lenne helyes" - tette hozzá, hangoztatva, hogy "a háborút ki kell törölni, ki kell dobni a politikatörténetből".
A török elnök jelezte, hogy mind Ilham Aliyev azeri elnökkel, mind pedig magával Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélni fog a kérdésről. Erdogan végül a török újságíróknak felidézte azt is, hogy Törökország a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállását is ellenezte.
Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.
Segítsen be Amerika
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter német hivatali partnerével, Annalena Baerbockkal közösen megtartott moszkvai sajtótájékoztatóján elmondta: Oroszország üdvözölné az Egyesült Államoknak a meglévő diplomáciai formátumokon kívüli részvételét a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó diplomáciai erőfeszítésekben.
Lavrov szerint a jelenlegi amerikai vezetés az előzőnél realistább módon közelíti meg az ukrajnai rendezés, egyebek között a Donyec-medence különleges jogállásának kérdését is. Mint mondta, Moszkva üdvözölné, ha Washington a már meglévő diplomáciai formátumokat kiegészítve elősegítené a haladást, mert "döntő befolyással van a kijevi rezsimre".
Az orosz tárcavezető elmondta: felhívta a német fél figyelmét arra, hogy kontraproduktívak az Északi Áramlat-2 projekt átpolitizálására irányuló kísérletek.
Újabb tárgyalások jöhetnek
Az észak-atlanti szövetségi főtitkára szerint újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán-orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO-Oroszország Tanács keretében. Jenst Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy "találkozók egész sorára" küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak.
A párbeszéd mindig fontos, és "amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb" - fogalmazott a NATO főtitkára.
Az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét. Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.
(MTI)
Az európai uniós csatlakozás óta robbanásszerűen nőtt az élelmiszerimport Horvátországban – írta a Jutarnji List című horvát napilap a horvát statisztikai hivatal adataira hivatkozva. 
