A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát, megfelelve ezzel az Európai Unióban biztosítandó megfelelő irányelvben foglalt egyik lehetséges referenciaértéknek. A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel - írja aközleményében a szervezet.
A garantált bérminimum célja a szaktudás és/vagy a szakmai gyakorlat magasabb bérrel történő elismerése. Álláspontunk szerint a minimálbérnek a mediánbér 60 százalékára történő felzárkóztatását és a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarfia rendszer keretin belül is - írja a szervezet.
Azonban az ágazati szint hagyományosan a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje, ezen az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) 2000-es évek elején történt létrehozása sem változtatott érdemben. Az ÁPB-k a létrehozásuk legfőbb célját, az ágazati kollektív szerződések elterjesztését mindeddig nem tudták elérni. Az ágazati kollektív szerződések száma ma is csekély, kiterjesztett (valóban az ágazat egészében érvényes) ágazati kollektív szerződés pedig a rendszerváltás óta mindössze négy darab született, amelyek közül ma már csak egyetlen, a villamosenergia-ipari tekinthető élő szerződésnek.
Ezért a valamennyi ágazara kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig a Magyar Szakszervezeti Szövetség az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja.
A vitában Hollik István a Fidesz részésről csak annyit közöl, hogy 15 százalékkal nőttek a korményzati beavatkozások reményeként a bérek.
Egyre távolabb a 330-as dollár-forint árfolyam. 
