Nincs pénz, nem kell költekezni - nem?
Ha az embernek elfogy a pénze, akkor nem tehet mást, mint hogy felhagy a költekezéssel - nyilatkozta az Alapblognak Daniel Gros. Az elismert német közgazdász ezzel az érvvel védi honfitársait, mondván, az európai országoktól a megszorításokat nem a német kormány követeli, azokat az élet kényszeríti ki. A dél-európai államok például nagyon jól éltek mások pénzén évtizedekig, de a pénz és a bizalom most elfogyott. Gros szerint ilyenkor a "világ legtermészetesebb dolga", hogy a költekezést nem lehet folytatni. "A görögök tudatosan rontották saját sorsukat, miért kell emiatt külső bűnbakot keresni, például a németeket?" - mondja.
|
| Daniel Gros |
| A Center for European Studies (Európai Tanulmányok Központja) igazgatója, az IMF, az Európai Parlament és több francia miniszterelnök volt tanácsadója a nemzetközi szaktekintély. |
De lehet, hogy a németek így is túl sokat kérnek az olcsó hitelért cserébe? Gros szerint össze sem vethető az az áldozat, amit a balti államok hoztak a válság kitörése után azzal, amit ma Görögország művel. A lettek és a litvánok önvizsgálatot tartottak és gyorsan léptek, fájdalmas intézkedés volt, de harmadolták például a fizetéseket, ehhez képest a görögök "fenségesen élnek tovább". A közgazdász szerint az északi állom áldozatvállalása nem volt hiábavaló, hiszen ezek a gazdaságok növekedésnek tudtak indulni, míg a görög gazdaság még mindig nem bírt talpra állni. Gros szerint a siker azon múlott, hogy a balti országok gyorsan léptek és drasztikus döntéseket hoztak meg, miközben Athén folyamatosan időhúzásra játszik.
"Azt kellene megérteni végre, hogy a megszorítások alapvetően nem konkrét célok érdekében történnek, hanem azért, mert másként nem lehet visszatalálni például ahhoz a realitáshoz, hogy az ember csak a jövedelmeinek arányában költekezhet" - mondja a szakember, aki szerint a megszorítások "jótékony" eredménye már a déli tagállamoknál is látszódik, hiszen exportjuk bővül, fizetési mérlegük pedig folyamatosan javul.
Ha nem tetszik, ki lehet lépni
Gros szerint a most hozott intézkedések azonban csak 5-10 év múlva éreztetik csak igazán hatásukat. Megszorítások ide vagy oda, Görögország eddig több mint 200 milliárd eurót kapott, mi legyen ezzel a pénzzel? A szakértő szerint a dél-európai országok - főleg a görögök - esetében a hirtelen jött hatalmas segély nem egy katasztrófa utáni újjáépítéséhez kell, mint mondja, ezekben az országokban "csodálatos autópályák vannak", az infrastruktúra rendben. A segélyt az államháztartás modernizálására, a versenyképesség javítására kell fordítani, hogy minél hamarabb megindulhasson például az export.
|
A kutatócég felcserél két számot, ezért helytelen adatokat jelentetett meg múlt hét pénteken. Nem fordult meg az eddigi trend, nem utáljuk annyira az EU-t. Tovább >>> |
És mi a helyzet az eurószkepticizmussal? Egyre több tagállam kacérkodik a kilépés gondolatával, illetve pedzegeti, hogy Brüsszel túl sok mindenbe szól bele, hol van a nemzeti szuverenitás? Gros szerint, ha annyira rossz nekünk az unió, akkor "menjünk Isten hírével", erre nyitva van előttünk a lehetőség, bármikor kiléphetünk. Az más kérdés, hogy összehasonlíthatatlanul többet nyerünk a tagsággal, mint amennyi áldozatot vállalnunk kellene, mondja a szakember. Gros szerint bár sokan hibáztatják az EU-t, ha valami gond van, az európai politikai előtt valójában egy alternatíva van: tovább mélyíteni az európai integrációt.
"Ettől függetlenül kutatásaink, ismereteim alapján ki merem jelenteni: nem fenyeget reálisan az a veszély, hogy olyan hülyék kezébe kerül a tagállamok többségében a hatalom, akik az Unió szétesésében hisznek" - mondja Gros.
A Richternek azonban nincs jó napja. 
