A tavalyi évben rekordmennyiségű, 33,6 millió tonna cseppfolyós földgázt (LNG) exportált Oroszország külföldre, ami négy százalékos növekedést jelent 2024-hez képest – adta hírül az orosz ellenzéki Meduza hírportál a Kpler elemzőcég jelentésére hivatkozva.
Havi lebontásban a rekordhónapot 2024 decembere jelentette, amikor Oroszország összesen 3,25 millió tonna LNG-t szállított külföldre, 1,3 százalékkal többet, mint 2023 decemberében.
Az előző rekordot 2022-ben – az Ukrajna elleni totális háború kezdőévében – jegyezték fel, amikor Oroszország 32,9 millió tonna LNG-t adott el külföldön.
Fotó: EPA/ANATOLY MALTSEV
Európa a legnagyobb vevő
Ami a tavalyi évet illeti, az orosz LNG legnagyobb vevői érdekes módon az uniós országok voltak, amelyek más területeken sorozatos szankciókkal sújtják Oroszországot a katonai agressziója miatt.
Európa az orosz export több mint felét (52 százalékát, 17,4 millió tonna mennyiségben) szívta fel, ami négy százalékpontos növekedés 2023-hoz képest.
A legtöbb cseppfolyós földgázt Franciaország importálta az oroszoktól (6,3 millió tonna), majd Spanyolország (4,8 millió tonna), Belgium (4,4 millió tonna) és Hollandia (1,3 millió tonna) következik a sorban.
További érdekesség, hogy miközben az Európába irányuló orosz export növekedett, addig az ázsiai kivitel három százalékponttal, 15,2 millió tonnára csökkent – igaz, még így is a teljes export 45 százalékát tette ki. Ezen a kontinensen a legnagyobb vevő Kína (7 millió tonna) és Japán (5,7 millió tonna) volt.
Marad az orosz LNG
Bár uniós politikusok egy része az orosz LNG-t is kitiltaná az EU-ból, ez sajtóhírek szerint továbbra sem fog bekövetkezni.
A Politico diplomáciai körökből úgy értesült, hogy az Európai Bizottság a politikai nyomás ellenére sem kívánja teljes szankcióval sújtani az orosz LNG-t a készülő, 16. szankciós csomagban.
A Bizottság, amely szerdán ismertette újabb terveit a büntetőintézkedésekkel kapcsolatban az uniós tagállamokkal, csak az olyan uniós terminálokból tiltaná ki az orosz LNG-szállítmányokat, amelyek nem csatlakoznak rá az EU gázhálózatára – a tiltás tehát az Oroszországból érkező import csak kis részét érintené.
Brüsszel ugyanakkor újabb 74 olyan olajszállító tankert vonna szankció alá, amely a gyanú szerint Oroszország úgynevezett árnyékflottájához tartozik – ezek olyan, sok esetben régi és rosszul karbantartott hajók, amelyek segítenek Moszkvának kijátszani a szankciókat.
Ezzel együtt az „uniós héják” valószínűleg rosszul fogadják majd, hogy az orosz LNG-export nagy része továbbra is megússza az uniós szankciókat. „Kár érte. Bizonyos fokig csalódottak vagyunk” – mondta Zygimantas Vaiciuna a brüsszeli hírportálnak.
Litvánia energiaügyi minisztere ugyanakkor reméli, hogy az EU bemutat majd egy ütemtervet az orosz energiahordozók teljes kivezetésére vonatkozóan. Mint jelezte, továbbra is hisznek abban, hogy az orosz LNG kitiltásáról még a közeljövőben meg tudnak egyezni.
Mi áll a háttérben?
Uniós diplomaták a Reutersnak úgy nyilatkoztak, hogy az EU addig nem fogja szankció alá helyezni az orosz LNG-t, amíg nem tud megfelelő alternatíváról gondoskodni, például az Egyesült Államokból. Az egyik forrás szerint egy vagy több tagállam minden bizonnyal erélyesen tiltakozott az esetleges szankció ellen, ezért nem javasolta azt most Brüsszel.
„Először is meg kell egyezni (egy új szállítóval), különben sem orosz, sem amerikai gáz nem lesz” – fogalmazott egy diplomata.
Az EU tavaly júniusban csak a harmadik országoknak szánt orosz LNG „átrakodását” tiltotta be.
A vezetéken érkező orosz gázszállítások tilalma szintén nincsen napirenden – Magyarország is ilyen úton, egész pontosan a Török Áramlaton keresztül kapja a gázt, amely jelen pillanatban nélkülözhetetlen a magyar energiaellátásban.
Igaz, Ukrajna január elsejével nem hosszabbította meg a gáztranzit szerződést Oroszországgal – azaz rajta keresztül már nem érkezik gáz Európába –, és sajtóhírek szerint támadást intézett a Török Áramlat oroszországi szakasza ellen is.
Az Európai Bizottság ugyanakkor Szijjártó Péter szerint a héten garanciákat adott arra, hogy szükség esetén lépéseket tesz az EU-tagállamokat ellátó energia-infrastruktúra, ezen belül a Török Áramlat védelme érdekében. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel magyarázta, hogy a magyar kormány végül nem vétózta meg az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbítását újabb hat hónappal.
A volt vas megyei főügyész került a Legfőbb Ügyészség élére. 
