„Az Európai Bizottság kénytelen volt lépéseket tenni annak érdekében, hogy garantálja Magyarország energiaellátásának a biztonságát, ezért a mi szavazatunk is végül nem a vétó volt” – jelentette be Szijjártó Péter kissé körmönfontan hétfőn Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján.
Miután a magyar kormány visszavonta vétófenyegetését, megnyílt az út az Oroszországra az Ukrajna elleni katonai agresszió miatt kirótt szankciók meghosszabbítása előtt. Az Európai Tanács közleménye szerint az eddigi büntetőintézkedéseket – az EU és ezen belül Magyarország eddig tizenöt szankciós csomagot fogadott el – hétfőn a szokásos hat hónappal, 2025. július 31-ig meghosszabbították.
Miről állapodtak meg?
Ami a részleteket illeti, Szijjártó Péter szerint egyrészt azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy védje meg a Török Áramlat gázvezetéket – Magyarország ezen kapja a gázt Oroszországból Ukrajna kikerülésével Törökországon és a Balkánon keresztül, ugyanakkor sajtóhírek szerint az ukrán hadsereg a közelmúltban támadta a gázvezeték oroszországi részét.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A külgazdasági és külügyminiszter szerint azt is kérték Brüsszeltől, hogy védje meg az Ukrajnán keresztüli kőolajszállítást Magyarországra (ebben szintén voltak fennakadások a közelmúltban), valamint érje el az Ukrajnán keresztüli, Európába irányuló földgáztranzit újraindítását (a tranzit idén január elsején leállt, miután Kijev nem hosszabbította meg az erre vonatkozó szerződését Oroszországgal).
Szijjártó Péter szerint mindezzel kapcsolatban Magyarország megkapta a Bizottságtól a kért garanciákat.
Brüsszel egyrészt elismerte, hogy az EU-tagállamokat ellátó energia-infrastruktúra épsége uniós érdek, ezért elvárja ennek tiszteletben tartását harmadik országoktól, és készen áll intézkedéseket tenni az EU-ba vezető kőolaj-, földgáz- és elektromos vezetékek megvédése érdekében – ide tartozik a Török Áramlat is, hangsúlyozta a miniszter.
Másrészt – tette hozzá – az Európai Bizottság tárgyal Ukrajnával az ottani gázvezetékhálózaton keresztül történő európai ellátásról, valamint biztosítékot kér Kijevtől arra, hogy az EU-ba irányuló kőolajszállításokat tartsa fenn.
Szijjártó Péter kérdésre válaszolva jelezte, hogy ezekben a kérdésekben a szlovák kormány álláspontja azonos a magyaréval. Kitért arra is, hogy a vétó visszavonása „nem jelzi előre a jövőre vonatkozó szavazati magatartásunkat”. Azaz a jövőbeni uniós voksolásoknál fenntartják a vétójogot, ha nem elvárásaiknak megfelelően alakulnak a dolgok a fenti ügyekben.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint összességében „óriási sikert” értek el, ugyanakkor az általa említett garanciák meglehetősen homályosnak, visszafogottnak tűnnek, és kérdés, hogy mennyiben tartja majd azokhoz magát Ukrajna.
„Szájkarate után a vétó elmaradt”
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő Facebook-posztjában például arról írt, hogy „a szájkarate után a vétó elmaradt”, és a kormány valójában meghátrált. Szerinte a Tanács „egy nem kötelező érvényű nyilatkozatban” mindössze azt jelentette ki, hogy monitorozza az ukrán energiainfrastruktúrát és a kőolajszállítások biztonságát.
„Tehát itt már szó sincs a magyar kormány által elvárt gáztranzit útvonal megnyitásáról, sem Ukrajna bármiféle kötelezettségvállalásáról, amit Orbán még nagyhangon a megállapodás előfeltételének tekintett”, véli a szakértő.
Szerinte a magyar kormány most azért nem vétózott, mert „a dolgok nagyon nem úgy alakulnak Washingtonban sem, ahogyan a kormány várta és remélte. Egyelőre nem a szankciók megszűnéséről, hanem azok további szigorításáról tárgyalnak az Óceán mindkét partján.” Szerinte Sziijártó Péter vasárnapi telefonbeszélgetése Marco Rubióval, az új amerikai külügyminiszterrel késztethette meghátrálásra a „harcosok klubját”.
Szent-Iványi István többek között arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a háború lezárása érdekében. (Korábbi podcastünket a szakértővel itt tekinthetik meg.)
Az mindenesetre tény, hogy a magyar kormány hétfőn azoknak a szankcióknak adott zöld utat (már sokadszor), amelyeket Magyarországra nézve nagyon károsnak tart.
Az elmúlt napokban mind Szijjártó Péter, mind Orbán Viktor miniszterelnök is azt állította, hogy „a magyar gazdaságot 19 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 7500 milliárd forintnyi kár érte” az Oroszország elleni büntetőintézkedések miatt.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
