Brüsszel kienged minket: folytatódhatnak a nagy beruházások

Már az első Varga-csomag bejelentésekor is látszott, hogy a kormány csak a legvégsőbb esetben hajlandó lemondani a presztízsberuházásokról, így a Kossuth tér felújításáról és a stadionépítésekről. Akkor Varga Mihály azt mondta, hogy a folyó kifizetések terhére nem finanszírozzák ezeket a projekteket, csak akkor, ha plusz pénz áll a házhoz.





A csomag kiadást csökkentő része, mely közel 100 milliárdos zárolást tartalmaz, meggyőzte az Európai Bizottságot, hogy Magyarország tartani tudja majd idén is a hiánycélt. Valószínűleg fontos üzenet volt Brüsszelnek, hogy a látványsportok, így például a foci nagy szerelmesének számító magyar kormány még a stadionépítési programjainak lefújását is megpendítette.

A túlzotthiány-eljárástól továbbra is rettegő kormány újabb megszorításokat jelentett ma be, a második Varga-csomagból azonban tisztán kiderül, hogy a presztízsberuházások leállításáról szó sem lehet. Varga Mihály, a költségvetési törvényhez beadott módosítóindítványa szerint létrehozzák a Beruházási Alapot (apró érdekesség, hogy az alap nevéből kimaradt a "nemzeti" előtag).

A Kossuth tér felújítása a zárolások ellenére sem áll le.

A javaslat szerint nemcsak az államháztartási fegyelem lehet a beruházásoknál döntő szempont, hanem a késlekedésből, csúszásból eredő többletköltségekkel és szankciókkal is számolni kell. Ezért teszi lehetővé a javaslat, hogy a nemzetgazdasági miniszter egyedi engedélye alapján bizonyos beruházások finanszírozása mégse kerüljön befagyasztásra. 

Miből fizetik?

A törvényjavaslat szerint ennek terhére csak akkor teljesíthető kifizetés, vagy vállalható új kötelezettség, ha annak fedezetére a költségvetésbe be nem tervezett, az állami vagyon értékesítéséből vagy hasznosításából származó bevétel érkezik. Vagyis az MNV Zrt.-n múlik, milyen ütemben tudják finanszírozni a nagyberuházásokat. Az egyelőre tehát rejtély, hogy pontosan miből fogják majd ezeket a projekteket tovább finanszírozni, csak az a biztos, hogy az amúgy nagy kedvvel államosító kormány a nemzeti vagyon egy részének kiárusításából fogja tudni előteremteni a pénzt a beruházásokra. Az újabb adóemelésekkel viszont még a látszatát is el tudják majd kerülni a választási költségvetésnek, a most megemelt, a bevételi oldalt érintő tételekkel és a vártnál jobban felpörgő gazdasággal év végére akár még össze is jöhet a Brüsszelnek megígért 3 százalékos hiánycél.

Mire megy el a pénz?

Ötödjére módosul a költségvetés.

A törvényjavaslat részletezi, hogy pontosan mely projekteket lehet majd a Beruházási Alapból finanszírozni, ezek között több, már most is futó projekt van, tehát a pénz valós beruházásokra megy el, ami hozzájárulhat az építőipar és így a gazdaság bővüléséhez, vagy a munkahelyteremtéshez is. Ugyanakkor bizonyos tételek egyelőre csak a tervező asztalon vannak meg, és várhatóan a választásokig sem fog megtörténni az első kapavágás. A törvényjavaslathoz csatolt melléklet 23 nagy projektet sorol fel, melyek a későbbiekben az alapból tovább finanszírozhatóak.

Így jól járnak majd a sportklubok, főleg a focisták, hiszen folytatódhatnak a stadionépítések- és felújítások is. A megszorítás nem érinti Debrecen városát sem, ahol így jut pénz a nagyerdei stadion rekonstruálására és a református oktatási intézmények felújításával sem kell majd várni. A KIM háttérintézményei és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetői is fellélegezhetnek, a beruházások valószínűleg itt sem állnak majd meg. Az egyetem kampuszára idén 400 milliót költhetnek, jövőre pedig 1,1 milliárdot (a történelmi épületegyüttes és az Orczy-kert felújítását nagy részt az EU finanszírozza, közel 20 milliárd forinttal). Uszoda és lovaspálya is épül majd.

Természetesen jut majd pénz autópálya-építésre illetve egyéb közműfelújításra is. Nagyszabású ingatlanügyletekbe is bonyolódhat majd az állam, hiszen az alapból lehetőség lesz majd ingatlanvásárlásra is - ne feledjük, csak akkor, ha az MNV megfelelő vagyontárgyat - így például ingatlant - értékesít majd.