5p

Szakértők szerint a német Taurus robotrepülőgépek jelentősen növelnék az ukrán hadsereg képességeit, például a Krím félszigetet is sikeresen támadhatnák vele. Berlin hivatalosan még nem döntött a szállításról az eszkalációs kockázatok miatt, de NATO-diplomaták szerint hamarosan áldását adhatja rá.

A Leopard-páncélosok után újabb, még ütőképesebbnek tűnő haditechnikai eszközökkel segítheti Németország Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban.

NATO-diplomaták ugyanis már biztosra veszik, hogy a német kormány hamarosan engedélyezni fogja az eredetileg mintegy 500 kilométer hatótávolságú Taurusok szállítását az ukrán hadseregnek, értesült a Die Welt.

A német lap szerint a Németország és Svédország által közösen fejlesztett, Bajorországban gyártott robotrepülőgépek a háború mostani stádiumában különösen fontos szerepet kaphatnak, méghozzá a következő okokból.

Öt érv a Taurusok mellett

Egyrészt Ukrajnában hamarosan beköszönt az esős évszak, amely megnehezíti a páncélosok és a szárazföldi erők mozgását. A repülőgépről indított Taurusok ugyanakkor kevésbé függnek az időjárástól, erős havazás vagy vihar esetén is pontosan célba találnak.

Taurus KEPD 350 típusú robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva. Fotó: Wikipédia
Taurus KEPD 350 típusú robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva. Fotó: Wikipédia

Másrészt Ukrajnának utánpótlásra van szüksége ezen a téren, hiszen a már használt robotrepülőgépek (a brit-francia fejlesztésű Storm Shadow-k) állománya minden bevetéssel fogy. Ráadásul a Taurusok sokkal hatékonyabbak a Storm Shadow-knál, amelyekből csak csökkentett (mintegy 350 kilométeres) hatótávolságút kapott az ukrán hadsereg.

Igaz, így is sikerrel használja őket: eleinte csak Kelet-Ukrajnában támadott vele orosz célpontokat, később azonban már az oroszok által 2014-ben elcsatolt Krímben is elkezdte bevetni.

Harmadrészt a német robotrepülőgépekkel az ukrán haderő képes lenne lerombolni a stratégiailag fontos, a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Krími hidat, és ezzel elvághatná az orosz egységek egyik fontos utánpótlás-útvonalát.

Kijev célja első körben az, hogy a Krím ne lehessen többé bázisa a dél-ukrajnai hadműveleteknek. A hídon átvezető autóutat már több alkalommal megrongálták az ukránok, de a tartóoszlopokat még nem sikerült megingatni.

Negyedrészt a Taurusok nagy hatótávolsága átcsoportosításra kényszerítené a krími orosz haderőt. Ez időbe telne és zavart kelthetne az oroszoknál, amit kihasználhatna Kijev. Elemzők szerint a német robotrepülőgéppel parancsnoki központokat, logisztikai csomópontokat vagy éppen fegyverraktárakat is képes lenne kilőni az ukrán haderő a félszigeten, azaz érdemben növekedne a támadóképessége.   

Ötödrészt a Taurusok még hatékonyabbá tennék az F-16-osokat és a Gripeneket (előbbi vadászgép szállítását már engedélyezte az Egyesült Államok, utóbbiét vizsgálja Svédország), hiszen azok alkalmasak a német robotrepülőgépek bevetésére.

A Kijev által jelenleg használt, orosz gyártású Szu-24M vadászgépek egyébként némi átalakítással szintén alkalmassá tehetők Taurusok indítására.

Félnek az eszkalációtól

A német kormány hivatalosan még mérlegeli a szállítást, amely – a Die Welt információi szerint – a kulisszák mögött  brüsszeli diplomata körökben is dilemmát okoz: valóban érdekelt-e Berlin és Washington abban, hogy az ukrán hadsereg Taurusok és az ATACMS-rakéták segítségével (a 300 kilométer hatótávolságú amerikai rakéták állítólag már úton vannak Ukrajna felé) elvágja a Krímen lévő orosz egységeket az utánpótlástól, és lassan megkezdje az elcsatolt félsziget visszafoglalását?

Vagy ebben az esetben eszkaláció fenyeget, és a Nyugat is ténylegesen belesodródik a háborúba?

Lehetséges, hogy Berlin megvárja, amíg Washington is áldását adja hivatalosan az ATACMS-szállításokra. Ráadásul a német készletekben lévő 600 Taurusból jelenleg csak 150 van teljes mértékben bevethető állapotban, azaz felmerül a kérdés, hogy az ukrajnai szállítások egy bizonyos szám felett nem rontanák-e Németország védelmi képességeit.

Berlin – az eszkaláció veszélye miatt – szeretné elkerülni, hogy Kijev Oroszország területét is támadja a Taurusokkal. Emiatt, ahogy arról korábban beszámoltunk, Boris Pistorius német védelmi miniszter technikai változtatást kért a gyártótól: a szállítandó Taurusokba „integrálni kell egy limitet a célprogramozást tekintve.”

Csak a módosítás után engedélyezhetik majd a szállítást. (Tehát csökkenthetik a hatótávolságukat, de még így is fajsúlyos fegyverek maradhatnak.) Sajtóhírek szerint az is felmerült Berlinben, hogy a német hadsereg a konkrét célpontokról információkat kérne Kijevtől a szállítás előtt. Mindezzel kapcsolatban még szintén nincs hivatalos döntés.

Anno egyébként Emmanuel Macron francia elnök is jelezte, hogy a SCALP-okat (Franciaországban így hívják a Sturm Shadow-t) védelmi céllal adják. Ezzel hallgatólagosan kizárta, hogy a fegyvert Oroszország elleni támadásra használják.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban óva intette Ukrajnát attól, hogy NATO-fegyvereket vessen be az elcsatolt félszigeten.

Olaf Scholz német kancellár az idei év elején – szintén a háború kiszélesedésétől tartva – csak hosszú mérlegelés után engedélyezte német Leopard páncélosok szállítását Kijev számára. A kancellár akkor azt mondta: a döntés követi azt az eddigi elvet, miszerint erejükhöz mérten támogatják Ukrajnát, valamint nemzetközi szintű "szoros egyeztetés és koordináció után" cselekednek. Ezzel párhuzamosan ugyanis az Egyesült Államok Abrams, Nagy-Britannia pedig Challenger 2 típusú harckocsik szállításáról döntött.

Tegyük persze hozzá: bár a nyugati fegyverek komoly segítséget jelentenek az ukrán hadseregnek, az eddig még nem tudott átütő sikert elérni az ellentámadás során – ez pedig Nyugaton is egyre inkább feszültséget szül. Ennek hátteréről is beszéltünk a hét videójában:     

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Wall Street szárnyal, mivel Jerome Powell szeptemberi kamatcsökkentésre utalt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 19:01
A Wall Street főbb indexei pénteken emelkedtek, miután Jerome Powell, az amerikai Federal Reserve elnöke a Jackson Hole-i szimpóziumon tartott beszédében egy lehetséges kamatcsökkentésre utalt.
Makro / Külgazdaság Lórúgásként érte a kiskereskedőket az árrésstop meghosszabbítása
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 12:48
A kereskedelmi szövetség attól tart, felgyorsulhat a kisboltok bezárási hulláma, a felmérésük szerint pedig a vásárlók többsége az árrésstop mellett is érzi, hogy drágulnak az élelmiszerek.
Makro / Külgazdaság Trump meggondolta magát: elengedte a 250 százalékos vámterveit
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 11:23
A gyógyszerekre és a félvezetőkre is a többi szektornak megfelelő vámokat fog kivetni. A szeszes italokról azonban még nincs megállapodás.
Makro / Külgazdaság Drágult az olaj, emelkednek a magyar üzemanyagárak is
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 10:39
A Brent emelkedésével párhuzamosan a magyar nagykereskedelmi árak is nőnek, ismét közelít a 600 forintos átlagár.
Makro / Külgazdaság A kormány 1 százalékos növekedési céljának is annyi?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 08:30
Bár a beruházások második negyedéves visszaesése enyhébb lett az első negyedévinél, a -8,2 százalék így sem ad okot örömre.
Makro / Külgazdaság Már a szemünk se rebben: ebben az összevetésben az utolsó előttiek vagyunk az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 08:11
A bruttó hazai termékek (GDP) éves szintű változásának összevetésében csak Ausztria került mögénk. Némi fényt jelenthet az alagút végén, hogy az előző negyedévhez viszonyított mutatókban a középmezőnyben állunk.
Makro / Külgazdaság Kínai típusú gazdasági rendszer felé halad az USA?
Sasvári Péter | 2025. augusztus 21. 14:38
Államkapitalizmus az Egyesült Államokban? Donald Trump a politika után a gazdaság területén is egyre inkább kezd úgy viselkedni, mint egy egyszemélyi vezető. Nemrégiben lemondásra szólította fel az Intel vezérigazgatóját, „utasította” a Walmartot és a detroiti autógyárakat, hogy ne emeljenek árat, valamint a Coca Colának még azt is meg akarta szabni, hogy milyen cukrot használjanak. Persze az Egyesült Államok alkotmánya és törvényei határt szabnak Trumpnak. Ám viselkedése és elképzelései a kínai modellel vagy a francia dirigizmussal rokoníthatóak. Mennyi esély van rá, hogy a kapitalizmus egyik modellországa az állami kontrol irányába lép? Van ennek előképe az Egyesült Államokban?
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy olcsóbb lesz-e benzin
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 21. 12:07
Maradunk 600 forint alatt.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péternek egy rossz szava sincs az oroszokra Munkács bombázása után
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 21. 11:39
A külügyminiszter szerint béke kell.
Makro / Külgazdaság MNB-botrány: hihetetlen újabb részletek derültek ki
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 21. 10:05
Nem ért véget az ingatlanos bizniszelés.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG