A Leopard-páncélosok után újabb, még ütőképesebbnek tűnő haditechnikai eszközökkel segítheti Németország Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban.
NATO-diplomaták ugyanis már biztosra veszik, hogy a német kormány hamarosan engedélyezni fogja az eredetileg mintegy 500 kilométer hatótávolságú Taurusok szállítását az ukrán hadseregnek, értesült a Die Welt.
A német lap szerint a Németország és Svédország által közösen fejlesztett, Bajorországban gyártott robotrepülőgépek a háború mostani stádiumában különösen fontos szerepet kaphatnak, méghozzá a következő okokból.
Öt érv a Taurusok mellett
Egyrészt Ukrajnában hamarosan beköszönt az esős évszak, amely megnehezíti a páncélosok és a szárazföldi erők mozgását. A repülőgépről indított Taurusok ugyanakkor kevésbé függnek az időjárástól, erős havazás vagy vihar esetén is pontosan célba találnak.
Másrészt Ukrajnának utánpótlásra van szüksége ezen a téren, hiszen a már használt robotrepülőgépek (a brit-francia fejlesztésű Storm Shadow-k) állománya minden bevetéssel fogy. Ráadásul a Taurusok sokkal hatékonyabbak a Storm Shadow-knál, amelyekből csak csökkentett (mintegy 350 kilométeres) hatótávolságút kapott az ukrán hadsereg.
Igaz, így is sikerrel használja őket: eleinte csak Kelet-Ukrajnában támadott vele orosz célpontokat, később azonban már az oroszok által 2014-ben elcsatolt Krímben is elkezdte bevetni.
Harmadrészt a német robotrepülőgépekkel az ukrán haderő képes lenne lerombolni a stratégiailag fontos, a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Krími hidat, és ezzel elvághatná az orosz egységek egyik fontos utánpótlás-útvonalát.
Kijev célja első körben az, hogy a Krím ne lehessen többé bázisa a dél-ukrajnai hadműveleteknek. A hídon átvezető autóutat már több alkalommal megrongálták az ukránok, de a tartóoszlopokat még nem sikerült megingatni.
Negyedrészt a Taurusok nagy hatótávolsága átcsoportosításra kényszerítené a krími orosz haderőt. Ez időbe telne és zavart kelthetne az oroszoknál, amit kihasználhatna Kijev. Elemzők szerint a német robotrepülőgéppel parancsnoki központokat, logisztikai csomópontokat vagy éppen fegyverraktárakat is képes lenne kilőni az ukrán haderő a félszigeten, azaz érdemben növekedne a támadóképessége.
Ötödrészt a Taurusok még hatékonyabbá tennék az F-16-osokat és a Gripeneket (előbbi vadászgép szállítását már engedélyezte az Egyesült Államok, utóbbiét vizsgálja Svédország), hiszen azok alkalmasak a német robotrepülőgépek bevetésére.
A Kijev által jelenleg használt, orosz gyártású Szu-24M vadászgépek egyébként némi átalakítással szintén alkalmassá tehetők Taurusok indítására.
Félnek az eszkalációtól
A német kormány hivatalosan még mérlegeli a szállítást, amely – a Die Welt információi szerint – a kulisszák mögött brüsszeli diplomata körökben is dilemmát okoz: valóban érdekelt-e Berlin és Washington abban, hogy az ukrán hadsereg Taurusok és az ATACMS-rakéták segítségével (a 300 kilométer hatótávolságú amerikai rakéták állítólag már úton vannak Ukrajna felé) elvágja a Krímen lévő orosz egységeket az utánpótlástól, és lassan megkezdje az elcsatolt félsziget visszafoglalását?
Vagy ebben az esetben eszkaláció fenyeget, és a Nyugat is ténylegesen belesodródik a háborúba?
Lehetséges, hogy Berlin megvárja, amíg Washington is áldását adja hivatalosan az ATACMS-szállításokra. Ráadásul a német készletekben lévő 600 Taurusból jelenleg csak 150 van teljes mértékben bevethető állapotban, azaz felmerül a kérdés, hogy az ukrajnai szállítások egy bizonyos szám felett nem rontanák-e Németország védelmi képességeit.
Berlin – az eszkaláció veszélye miatt – szeretné elkerülni, hogy Kijev Oroszország területét is támadja a Taurusokkal. Emiatt, ahogy arról korábban beszámoltunk, Boris Pistorius német védelmi miniszter technikai változtatást kért a gyártótól: a szállítandó Taurusokba „integrálni kell egy limitet a célprogramozást tekintve.”
Csak a módosítás után engedélyezhetik majd a szállítást. (Tehát csökkenthetik a hatótávolságukat, de még így is fajsúlyos fegyverek maradhatnak.) Sajtóhírek szerint az is felmerült Berlinben, hogy a német hadsereg a konkrét célpontokról információkat kérne Kijevtől a szállítás előtt. Mindezzel kapcsolatban még szintén nincs hivatalos döntés.
Anno egyébként Emmanuel Macron francia elnök is jelezte, hogy a SCALP-okat (Franciaországban így hívják a Sturm Shadow-t) védelmi céllal adják. Ezzel hallgatólagosan kizárta, hogy a fegyvert Oroszország elleni támadásra használják.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban óva intette Ukrajnát attól, hogy NATO-fegyvereket vessen be az elcsatolt félszigeten.
Olaf Scholz német kancellár az idei év elején – szintén a háború kiszélesedésétől tartva – csak hosszú mérlegelés után engedélyezte német Leopard páncélosok szállítását Kijev számára. A kancellár akkor azt mondta: a döntés követi azt az eddigi elvet, miszerint erejükhöz mérten támogatják Ukrajnát, valamint nemzetközi szintű "szoros egyeztetés és koordináció után" cselekednek. Ezzel párhuzamosan ugyanis az Egyesült Államok Abrams, Nagy-Britannia pedig Challenger 2 típusú harckocsik szállításáról döntött.
Tegyük persze hozzá: bár a nyugati fegyverek komoly segítséget jelentenek az ukrán hadseregnek, az eddig még nem tudott átütő sikert elérni az ellentámadás során – ez pedig Nyugaton is egyre inkább feszültséget szül. Ennek hátteréről is beszéltünk a hét videójában:
A miniszterelnök a Vatikánba megy, ahol magánaudencián fogadja a pápa.
