5p

Szakértők szerint a német Taurus robotrepülőgépek jelentősen növelnék az ukrán hadsereg képességeit, például a Krím félszigetet is sikeresen támadhatnák vele. Berlin hivatalosan még nem döntött a szállításról az eszkalációs kockázatok miatt, de NATO-diplomaták szerint hamarosan áldását adhatja rá.

A Leopard-páncélosok után újabb, még ütőképesebbnek tűnő haditechnikai eszközökkel segítheti Németország Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban.

NATO-diplomaták ugyanis már biztosra veszik, hogy a német kormány hamarosan engedélyezni fogja az eredetileg mintegy 500 kilométer hatótávolságú Taurusok szállítását az ukrán hadseregnek, értesült a Die Welt.

A német lap szerint a Németország és Svédország által közösen fejlesztett, Bajorországban gyártott robotrepülőgépek a háború mostani stádiumában különösen fontos szerepet kaphatnak, méghozzá a következő okokból.

Öt érv a Taurusok mellett

Egyrészt Ukrajnában hamarosan beköszönt az esős évszak, amely megnehezíti a páncélosok és a szárazföldi erők mozgását. A repülőgépről indított Taurusok ugyanakkor kevésbé függnek az időjárástól, erős havazás vagy vihar esetén is pontosan célba találnak.

Taurus KEPD 350 típusú robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva. Fotó: Wikipédia
Taurus KEPD 350 típusú robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva. Fotó: Wikipédia

Másrészt Ukrajnának utánpótlásra van szüksége ezen a téren, hiszen a már használt robotrepülőgépek (a brit-francia fejlesztésű Storm Shadow-k) állománya minden bevetéssel fogy. Ráadásul a Taurusok sokkal hatékonyabbak a Storm Shadow-knál, amelyekből csak csökkentett (mintegy 350 kilométeres) hatótávolságút kapott az ukrán hadsereg.

Igaz, így is sikerrel használja őket: eleinte csak Kelet-Ukrajnában támadott vele orosz célpontokat, később azonban már az oroszok által 2014-ben elcsatolt Krímben is elkezdte bevetni.

Harmadrészt a német robotrepülőgépekkel az ukrán haderő képes lenne lerombolni a stratégiailag fontos, a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Krími hidat, és ezzel elvághatná az orosz egységek egyik fontos utánpótlás-útvonalát.

Kijev célja első körben az, hogy a Krím ne lehessen többé bázisa a dél-ukrajnai hadműveleteknek. A hídon átvezető autóutat már több alkalommal megrongálták az ukránok, de a tartóoszlopokat még nem sikerült megingatni.

Negyedrészt a Taurusok nagy hatótávolsága átcsoportosításra kényszerítené a krími orosz haderőt. Ez időbe telne és zavart kelthetne az oroszoknál, amit kihasználhatna Kijev. Elemzők szerint a német robotrepülőgéppel parancsnoki központokat, logisztikai csomópontokat vagy éppen fegyverraktárakat is képes lenne kilőni az ukrán haderő a félszigeten, azaz érdemben növekedne a támadóképessége.   

Ötödrészt a Taurusok még hatékonyabbá tennék az F-16-osokat és a Gripeneket (előbbi vadászgép szállítását már engedélyezte az Egyesült Államok, utóbbiét vizsgálja Svédország), hiszen azok alkalmasak a német robotrepülőgépek bevetésére.

A Kijev által jelenleg használt, orosz gyártású Szu-24M vadászgépek egyébként némi átalakítással szintén alkalmassá tehetők Taurusok indítására.

Félnek az eszkalációtól

A német kormány hivatalosan még mérlegeli a szállítást, amely – a Die Welt információi szerint – a kulisszák mögött  brüsszeli diplomata körökben is dilemmát okoz: valóban érdekelt-e Berlin és Washington abban, hogy az ukrán hadsereg Taurusok és az ATACMS-rakéták segítségével (a 300 kilométer hatótávolságú amerikai rakéták állítólag már úton vannak Ukrajna felé) elvágja a Krímen lévő orosz egységeket az utánpótlástól, és lassan megkezdje az elcsatolt félsziget visszafoglalását?

Vagy ebben az esetben eszkaláció fenyeget, és a Nyugat is ténylegesen belesodródik a háborúba?

Lehetséges, hogy Berlin megvárja, amíg Washington is áldását adja hivatalosan az ATACMS-szállításokra. Ráadásul a német készletekben lévő 600 Taurusból jelenleg csak 150 van teljes mértékben bevethető állapotban, azaz felmerül a kérdés, hogy az ukrajnai szállítások egy bizonyos szám felett nem rontanák-e Németország védelmi képességeit.

Berlin – az eszkaláció veszélye miatt – szeretné elkerülni, hogy Kijev Oroszország területét is támadja a Taurusokkal. Emiatt, ahogy arról korábban beszámoltunk, Boris Pistorius német védelmi miniszter technikai változtatást kért a gyártótól: a szállítandó Taurusokba „integrálni kell egy limitet a célprogramozást tekintve.”

Csak a módosítás után engedélyezhetik majd a szállítást. (Tehát csökkenthetik a hatótávolságukat, de még így is fajsúlyos fegyverek maradhatnak.) Sajtóhírek szerint az is felmerült Berlinben, hogy a német hadsereg a konkrét célpontokról információkat kérne Kijevtől a szállítás előtt. Mindezzel kapcsolatban még szintén nincs hivatalos döntés.

Anno egyébként Emmanuel Macron francia elnök is jelezte, hogy a SCALP-okat (Franciaországban így hívják a Sturm Shadow-t) védelmi céllal adják. Ezzel hallgatólagosan kizárta, hogy a fegyvert Oroszország elleni támadásra használják.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban óva intette Ukrajnát attól, hogy NATO-fegyvereket vessen be az elcsatolt félszigeten.

Olaf Scholz német kancellár az idei év elején – szintén a háború kiszélesedésétől tartva – csak hosszú mérlegelés után engedélyezte német Leopard páncélosok szállítását Kijev számára. A kancellár akkor azt mondta: a döntés követi azt az eddigi elvet, miszerint erejükhöz mérten támogatják Ukrajnát, valamint nemzetközi szintű "szoros egyeztetés és koordináció után" cselekednek. Ezzel párhuzamosan ugyanis az Egyesült Államok Abrams, Nagy-Britannia pedig Challenger 2 típusú harckocsik szállításáról döntött.

Tegyük persze hozzá: bár a nyugati fegyverek komoly segítséget jelentenek az ukrán hadseregnek, az eddig még nem tudott átütő sikert elérni az ellentámadás során – ez pedig Nyugaton is egyre inkább feszültséget szül. Ennek hátteréről is beszéltünk a hét videójában:     

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ausztriában sincs kolbászból a kerítés: több mint egyéves csúcsra pörgött az infláció
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 15:46
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,5 százalék, tavaly április óta a leggyorsabb volt júliusban, miután júniusban 3,3 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) pénteken közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter bejelentette, hogy mit lépnek a nagy vámmegállapodásra
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 15:16
A kormány munkacsoportot hozott létre tíz stratégiai partnervállalattal az amerikai-európai vámmegállapodás negatív következményeinek kiküszöbölése érdekében – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Makro / Külgazdaság Kiosztott 45 milliárd forintot a kormány
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 12:51
45 milliárd forintot már kifizettek.
Makro / Külgazdaság Sokan örülhetnek, újabb európai nagyvárosba indít járatot a Wizz Air
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 12:17
Az első menetrend szerinti járat 2025. október 28-án indul.
Makro / Külgazdaság Infláció a kutakon, még drágább lesz a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 10:32
A héten szombaton tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság Aggasztó jelek: gyengélkedik a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 09:29
A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júliusi értéke: 50,7.
Makro / Külgazdaság Volt jegybankelnök: Jobb az óvatosság
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 09:05
Bod Péter Ákos a hitelezési folyamatokat mutatta be közelebbről.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor élőben jelentette be: két új akcióterv jön
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 08:47
Az állami médiában beszélt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Megdöbbentő adatot közölt a KSH a lakásépítésekről
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 08:33
Nagyon kevés új lakás épül, főleg vidéken.
Makro / Külgazdaság Mit ártott Donald Trumpnak a szélenergia?
Litván Dániel | 2025. augusztus 1. 05:59
Elképesztő állításokkal támadta a szélenergiát az amerikai elnök még az Ursula von der Leyennel folytatott vámtárgyalásokon is. De mi igaz abból, amit mond, és miért zavarják ennyire a szélerőművek?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG