Nem kéne újabb adósságelengedést pedzegetni
Angela Merkel a reformok folytatására szólította fel Görögországot. "Európa továbbra is szolidáris marad Görögországgal és a többi, nehéz helyzetbe jutott országgal, ha azok is kitartanak reform- és megtakarítási törekvéseik mellett" - nyilatkozta a Hamburger Abendblatt hétvégi számának a német kancellár, határozottan elutasítva egyúttal az adósságelengedés lehetőségét.
"Már volt egy önkéntes adósságelengedés a magánbefektetők részéről, Görögország ennek köszönhetően több milliárdos adósságtól szabadult meg. Egy újabb adósságcsökkentésre nem látok lehetőséget" - szögezte le Angela Merkel a német kormány álláspontját, amit Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is megerősítette a német Die Welt szombati számában megjelent interjúban: "Egy felelős görög politikus helyében én nem kezdeményeznék vitát az adósság elengedéséről" - fogalmazott. "Aki tisztában van a görög adósság szerkezetével, az azt is tudja, hogy finanszírozása 2020-ig nem jelenthet gondot" - tette hozzá.
5 év múlva jobban állnak majd, mint az olaszok
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a bíztató görögországi gazdasági fejlemények tükrében az ország szuverén adóssága 2020-ra a GDP 112 százalékára csökken, "ami lényegesen alacsonyabb Olaszország jelenlegi eladósodottságánál" - mutatott rá Wolfgang Schäuble. "Nem látom az okát, miért kellene az adósság elengedésével foglalkozni" - tette hozzá.
Hosszabb futamidőről esetleg lehet szó
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a hamburgi Der Spiegel lapnak kifejtette, nem lát arra utaló jeleket, hogy a görög adósság csökkentése többségi támogatást tudna kapni. Hozzátette, a maga részéről azt tartaná helyes megoldásnak, ha a törlesztési futamidő meghosszabbítására tennének ellenjavaslatot a görögöknek.
Előkerült az orosz barát rémképe
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Görögország kész lemondani a nemzetközi segélycsomag februárban esedékes több, mint hétmilliárd eurós következő részletéről, nem kíván viszont együttműködni a továbbiakban a hitelezők, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió képviselőivel, a trojkával.
Eközben Brüsszelben áll a bál, a döntéshozók attól tartanak, hogy anyagi és ideológiai okok miatt Athén Moszkva felé sodródik. Bár mindenki számított arra, hogy a Sziriza problémát fog jelenteni az EU számára, de mostanra világossá vált, hogy a NATO számára is komoly kihívást jelent. Összeállításunk arról, hogyan sodródik Moszkva felé Athén >>
Digitális cenzúra a válság közepén.
