Egy év alatt nagyjából egymillióval bővült az Európai Unió lakossága, amely 2018. január 1-jén 512,6 millió volt a becslések szerint, a növekedés oka a pozitív migrációs egyenleg – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
Csak a bevándorlás miatt nő az EU lakossága?
A lakosságszám emelkedését a szervezet egyértelműen a bevándorlás számlájára írta, tavaly ugyanis gyakorlatilag nem volt természetes népességnövekedés, sőt a mindössze 5,1 millió születésre 5,3 millió halálozás jutott.
|
| Az Európai Unió tagországaiban mért lakosságszám változás. Forrás: Eurostat |
Hat országban tömörül 70 százalék
Az EU legnépesebb tagállama továbbra is Németország 82,9 millió fővel, Franciaországban 67,2 millióan, az Egyesült Királyságban 66,2 millióan, Olaszországban 60,5 millióan, Spanyolországban 46,7 millióan, Lengyelországban pedig 38 millióan élnek. Ebben a hat államban él a 28 tagú unió lakosságának több mint 70 százaléka.
Fogynak a magyarok
A közzétett adatok szerint 19 uniós tagországban nőtt a népesség 2017-ben, kilencben pedig - köztük Magyarországon - csökkent. A legnagyobb emelkedést Máltán, Luxemburgban, Svédországban, Írországban és Cipruson regisztrálták, míg a skála másik végén Litvánia, Horvátország, Lettország, Bulgária és Románia áll.
Magyarország lélekszáma körülbelül 20 ezer fővel csökkent, az idei év elején 9,8 millió volt, ami az EU össznépességének 1,9 százalékát teszi ki - áll az Eurostat jelentésében.
Kevés gyerek születik
A születésszám tovább csökkent, ezer lakosra átlagosan már csak 9,9 újszülött jutott az EU-ban. Lakosságarányosan a legtöbb gyerek Írországban született (ezer főre jutóan átlagosan 12,9), majd Svédország (11,5), illetve az Egyesült Királyság és Franciaország (11,4-11,4) következik. A sereghajtók mind dél-európai államok, Olaszország (7,6), Görögország (8,2), valamint Portugália és Spanyolország (8,4) voltak.
|
| A születések és halálozások aránya az EU tagországokban. Forrás: Eurostat |
A halálozási arány Írországban a legalacsonyabb, ahol tavaly 6,3 haláleset jutott ezer lakosra, ezt Ciprus (7), Luxemburg (7,1), Málta (7,6), Hollandia (8,8), illetve Spanyolország és Franciaország (9) követi. Ez az arány a legmagasabb Bulgáriában (15,5), Lettországban (14,8), Litvániában (14,2), Magyarországon (13,5) és Romániában (13,3) volt.
Ezekből adódóan a legmagasabb természetes növekedési rátát Írország (+6,6 százalék), Ciprus (+3,8), Luxemburg (+3,2), valamint Franciaország (+2,5) vezeti. A természetes fogyás Bulgáriában (-6,5), Horvátországban és Lettországban (-4,1), Litvániában (-4), Magyarországon (-3,8) és Romániában (-3,6) volt a legmeredekebb az uniós statisztika szerint.
