|
| (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd) |
Most, hogy Budapesten gyakorlatilag egymásnak adja a kilincset Putyin elnök és Erdogan elnök, érdemes feltenni a kérdést: hogyan befolyásolta közállapotainkat az a tény, hogy a magyar miniszterelnök 2010 óta tudatosan közelebb vitte hazánkat az eurázsiai térséghez? Euroatlanti szövetségeseink már évekkel ezelőtt aggodalommal figyeltek fel arra, hogy egy, önmagát a törvények fölé helyező magyar politikai kaszt nem a jogállam és átláthatóság, hanem a közép-ázsiai közállapotok felé navigál egy szövetséges országot. Valóban, Orbán és udvartartásának életmódja, vagyonszerzési praktikái, valamint hatalomtechnikája és jogállami felfogása egyre inkább közelíti hazánkat a török- és az orosz despota hatalmi struktúrákhoz. Mindenesetre így is hosszú évekre volt szükség ahhoz, hogy az Európai Néppárt felfüggessze tagságát a magyar kormányzó pártnak.
Orosz információs hadviselés
Moszkvának napjainkra sikerült meggyengítenie az Ankara és a NATO közötti kapcsolatokat, valamint érdemben lazította fel a Budapest és Brüsszel közötti viszonyrendszert is. A Kreml az információs hadviselés keretében Grúziától a Baltikumig és Ukrajnától Magyarországig próbálja aláásni a polgárok bizalmat az euroatlanti integrációban és démonizálja a civil szervezeteket. Ezen országok közül viszont Magyarország az egyetlen, ahol a kormány magáénak is vallja az orosz narratívát.
Csőd és feljelentés
Bár egy jól körülhatárolható oligarcha-körnek mesés hasznot hozott, a kormányzat Keleti Nyitás kereskedelmi stratégiájáról mostanában egy hangot sem hallunk, talán azért, mert a 2010-ben nagy csinnadrattával beharangozott projekt mára bedőlt. Pedig ez a stratégia ágyazott meg euroatlanti szövetségeseink bizalmatlanságának, miközben az elmúlt években ezekkel a despotikus irányítású államokkal összességében csökkent a kereskedelmi forgalmunk. A Keleti Nyitás megalapozására hivatott Magyar Nemzeti Kereskedőházba közpénzek tízmilliárdjai folytak, de aztán az egész projekt megbukott.
Egy másik projekt is éveken keresztül közelítette hazánkat Közép-Ázsiához. „Hazaárulás megalapozott gyanújával” tavaly szeptemberben tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen a letelepedési kötvénybiznisz miatt Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke. Emellett kezdeményezte az eddig kiadott tartózkodási és letelepedési engedélyek felfüggesztését. A magyar kötvényprogramban jutott ugyanis be az EU területére egy arab drogkereskedő, továbbá Bassár el-Aszad szíriai diktátor nemzetközi tiltólistán lévő, pénzmosásért körözött üzletembere. Az orosz hírszerzés főnökének, Szergej Nariskinnak a fia is letelepedhetett hazánkban, de pénzért bebocsáttatást kapott egy olyan Kreml-közeli üzletember, akit a kinti sajtó egy maffiacsoport vezetőjeként ismer.
Az MNB már tudja a tutit
|
| Káncz Csaba |
Matolcsy György MNB elnök a városi hírek szerint mélyen hisz az eurázsiai – azon belül is különösen a kínai – gazdasági dinamika örökkévalóságában. Két munkatársa a múlt héten osztotta meg a Magyar Nemzet hasábjain az MNB álláspontját. Ebből megtudhattuk, hogy „a XXI. századra egyértelművé vált, hogy egy új világrend kialakulása van folyamatban, amelynek középpontjában Eurázsia áll”.
Az MNB szerint „Eurázsia koncepciója nemcsak földrajzi fogalom, hanem egy olyan szellemiség, gondolkodásmód, amely egységként tekint arra a hatalmas szárazföldi területre, amely Lisszabontól Sanghajig húzódik”. Így, vagy úgy, mára Oroszországban, Törökországban és Magyarországon hasonló politikai dinamika alakult ki. Mindhárom országban az uralkodó elit felszámolja az állam és egyház közötti válaszvonalat, miközben gyengíti a jogállami intézményeket. Ezen refeudalizációs törekvésekkel kapcsolatban viszont mindhárom ország nagyvárosi lakossága az idei önkormányzati választásokon felmutatta a piros lapot.
Kijevben főként fiatalok vonultak az utcákra. 
