|
A globális nagypolitika és a főáramlatú média évtizedek óta félvállról veszi az ökológiai rendszer és a klíma részéről érkező vészjelzéseket. Holott a klíma-menekültek megjelenésével a centrumtérségek államainak belső társadalmi kohéziója is megbomlik – az ENSZ adatai szerint 2008 óta mintegy 210 millió ember kényszerült elhagyni lakhelyét az extrém időjárás vagy szárazság következtében. Új-Zéland vette föl először a biztonságpolitikai kesztyűt a nyugati világban és tavaly nyári Stratégiai Védelempolitikai Állásfoglalása a klímaváltozást egy olyan veszélyforrásként írja le, amely „a gyenge kormányzású régiókat destabilizálja”, így felerősítve a „hagyományos biztonsági kihívásokat”.
A rombolás mitől keresztény és konzervatív?
De miért van az, hogy korunk olyan erős, önmagukat keresztény-konzervatívnak tartó vezetői, mint Orbán Viktor, Donald Trump és Jair Bolsonaro konzekvensen és kérlelhetetlenül szétverik a természetvédelem intézményrendszerét? Hiszen természeti környezetünk elpusztítása nem következik sem a keresztény hittételekből, sem a konzervatív ideológiákból. Egyszerűen csak az üzleti lobbikkal való gátlástalan kollaborációról lenne szó? Nos, pár gondolat erejéig most ennek megyünk utána.
Az Egyesült Államokban a demokrata párt közelebb áll az IT-vállalatokhoz, míg a republikánusok a fosszilis energiahordozók bányavállalataihoz, így ez utóbbiak szabályozásának leépítésére Trump nagy hangsúlyt fektetett – amelyet aztán a gazdaság stimulációjaként adott el a köznépnek. Trump a környezetvédelem legfőbb intézményét (EPA) egyszerűen és szemérmetlenül átadta az energia-lobbbinak. Két éve azt a Scott Pruittot nevezte ki az EPA élére, aki korábban Oklahoma szövetségi állam legfőbb ügyészeként 13 alkalommal indított eljárást az EPA ellen és szakmai pályája megtestesíti a nagyipar és a nagypolitika összefonódását. 2014-es újraválasztási kampányfőnöke Harold Hamm, a Continental Resources nevű oklahomai energia vállalat cégvezetője volt.
Trump fenti lépései szégyenteljesek a republikánusokra nézve is, hiszen Richard Nixon republikánus elnök hozta létre az EPA-t 1970-ben és egyben erősen támogatott minden olyan törvénytervezet, amely gyakorlatilag megteremtette az ország környezetvédelmi jogrendszerét. De a globális környezetvédelmi mozgalmak aztán általában baloldali-liberális politikai vonulatokhoz kerültek közelebb, ahogy azt a legvilágosabban az 1980-ban alapított német Zöld Pártnál láthatjuk. Trump pedig a balliberális Obama eredményeit minden szinten igyekszik földbe taposni, ezért (is) lépett ki a Párizsi Kímaegyezményből és tiporja szét az elődje által megalkotott környezetvédelmi szabályozórendszert.
Bolsonaro és Orbán
|
| Káncz Csaba |
Jair Bolsonaro még csak egy hete Brazília elnöke, de alaptalan rágalmaival már ezalatt lemondásra tudta kényszeríteni a környezetvédelmi ügynökség vezetőjét. Bolsonaro hivatalba lépésének első napján (!) áthelyezte az őslakos rezervátumok – ez Brazília területének 13 százaléka – alapítási és felügyeleti hatáskörét az üzleti lobbik által uralt mezőgazdasági minisztériumhoz. Márpedig a brazil őserdők nélkül képtelenség kontrollálni a globális felmelegedést – ezt a Bolsonaro mögött álló evangélikus keresztények a végső üdvözülés előtti apokalipszisnek foghatják föl, de a közemberek számára ez maga lesz a horror.
Az orbáni Magyarországon is megsemmisítették a környezetvédelmi apparátust, tavaly novemberben egy lépésben az agrártárca környezetügyért felelős államtitkársága állományának 40 százalékát küldték el, a környezetvédelmi főosztályon például 17 dolgozó közül nyolcan kaptak felmondó levelet ügyfélkapujukra. Ilyen óriási leépítési hullám EU-s tagállamban még soha, sehol nem történt ezen a területen, más európai államban inkább erősítik a természet- és környezetvédelmet. A jelek szerint az sem számít, hogy a környezetvédelem hatósági, intézményi garanciáinak ilyen fokú meggyöngítése ellentétes az egészséges környezethez való jogot biztosító alkotmánnyal, az alkotmánybíróság vonatkozó határozataival, és azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a zöld intézményrendszer megerősítése tárgyában az uniós csatlakozáskor hazánk vállalt.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2700,47 pontos, 1,82 százalékos emelkedéssel, 151 360,28 ponton, történelmi csúcson zárt hétfőn. 
