Orbán Viktor beszéde első felében a válságkezelés, a magyar gazdaság eredményeit részletezte és közben kitért az inflációra, valamint a 4 árstop intézkedésre is. Utóbbiak kapcsán elmondta: a következő években magas inflációs környezetben fogunk élni, ugyanakkor nagyon szeretné, ha az Európai Bizottság prognózisa valóssá is válna, miszerint jövőre már 4 százalék alá süllyed az infláció Magyarországon. Az árstop kapcsán rögzítette: bár vannak ilyen igények, nekik eszük ágában sincs visszahozni az árhivatalt. A szabályozott árak hosszú távon ugyanis csak problémákat eredményeznek és a rezsicsökkentésen kívül a 3 árstopot minél előbb szeretnék kivezetni - amint erre a gazdaság állapota lehetőséget teremt.
Orbán Viktor úgy látja, jelenleg mégis "rendben van a kóceráj, a gépház működik, a kassza csörög".
Azonban a következő egy évtizedben lesznek kihívások a magyar gazdaság számára, lehet csapdahelyzeteket azonosítani. A miniszterelnök szerint öt ilyet látni, melyeket el kell kerülni.
- A magas külföldi tulajdon csapdája.
- Az exportáló nagyvállalatok csapdája.
- A negatív profitegyenleg csapdája.
- A dualitás csapdája.
- A vidék lemaradásának csapdája.
A magas külföldi tulajdon csapdájáról szólva rögzítette: vannak már olyan ágazatok, ahol nagyon jó már a magyar tulajdoni hányad, de vannak olyanok, ahol nagyon csehül állunk. Ilyen a biztosítószektor, a távközlési iparág, az építőanyagipar, a kiskereskedelem, különösen az élelmiszer-kiskereskedelem, ahol 40 százalék a magyar tulajdoni hányad. Folyamatosan javuló arányokat kell itt elérni.
Az exportáló nagyvállalatok csapdájával kapcsolatban Orbán elmondta: az export-árbevétel 80 százalékát külföldi tulajdonú cégek adják, és csak 20 százalékát a magyarok. A cél, hogy a hazai cégek hozzájárulása 30 százalékra emelkedjen, meg kell jelennie a kis- és középvállalatok exportjának is. A cél elérése kereskedelempolitikai kérdés is, hiszen tudni kell, hogy földrajzilag hol lehet erősödni. Orbán szerint a nyugati rész rendben van, a Balkánon, valamint Kínában viszont van még hova fejlődni.
A negatív profitegyenleget azt jelenti, hogy a külföldi cégek jóval több profitot termeltek itthon, mint a magyar cégek külföldön. 8,2 milliárd euró áll szemben 1,8 milliárd euróval. Igaz, van fejlődés itt is, és a cseheket már megelőzzük ebből a szempontból, de a többi régiós országot még nem.
Ehhez kapcsolódik a dualitás csapdája is, miszerint a külföldi cégek termelékenyebbek nálunk, mint a magyarok külföldön. Örömtelinek nevezte a kormányfő azonban, hogy a hazai cégek termelékenysége gyorsabban növekszik, mint a külföldieké itthon.
A vidék lemaradásával kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: Budapest fejlettségi szempontból az EU fejlettségének a 151 százalékánál áll, míg Észak-Alföld például csak 47, Dél-Dunántól pedig 50 százalékán. Indokolt és szükségszerű volt "iszonyatos összegeket ölni" Budapest fejlesztésébe, hiszen az országnak kell egy város, ami világszenzáció, kiemelkedő és csodálatos. Viszont a vidéket is fel kell zárkóztatni, aminek érdekében 2021 és 2027 között 4265 milliárd forintot fog a kormány a vidékre fordítani. Az uniós támogatások társfinanszírozását ennek jegyében a kormány 80 százalékra növeli most a korábbi 17,5 százalékról.
Hogy kerüljük el ezeket a csapdahelyzeteket? - kérdezte a kormányfő, majd a szükséges eszközöket is felsorolta.
- Pénzzel, az államnak továbbra is segítenie kell hitellel, garanciavállalásokkal és tőkével.
- Költségvetéssi forrásokkal a beruházások ösztonzésére, területileg és iparágilag is koncentráltabb programok lesznek.
- Uniós pénzekkel.
- Adócsökkentésekkel.
- Tudásközpontokkal.
- És stratégiai megállapodással a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.
Orbán Viktor az adócsökkentéseket részletezve belengetett egy újabb várható intézkedést. Nagyon sok csoport adóéke nemzetközi összevetésben nagyon kedvezően alakul, mint például a 25 év alattiak adóéke, vagy a kettő és több gyermeket nevelők adóéke, van azonban egy olyan társadalmi csoport, mely esetében rosszul áll Magyarország.
"Az átlagbért kereső gyermektelenek adóéke magasabb az uniós átlagnál. Itt be kell avatkozni, ezt a kormány és az MKIK megállapodásában is rögzíteni fogjuk" - mondta Orbán Viktor.
Ennek része lesz az is, hogy a gazdasági növekedés minden évben az EU átlagánál 2-3 százalékkal nagyobb legyen, ezzel erősödhet meg igazán a magyar gazdaság. Orbán Viktor szerint 2030 környékén ugyanis olyan helyzet alakul ki a világban, ami a pandémiánál is jobban megviseli a nemzeteket és sokkal nagyobb stressztesztet jelent majd a gazdaságok számára. Ezért olyan állapotba kell hozni addigra a magyar gazdaságot, hogy kibírja azt.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
