Az egyezség alapján, amelyet a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak annak az alapelvnek a támogatásában, amely 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
A magyar kormány ellenzi ezt a mértéket. Orbán Viktor kormányfő azzal érvel, hogy így a kevésbé fejlett országok elveszíthetik egyik versenyelőnyüket, nevezetesen az átlagnál alacsonyabb társasági nyereségadót. Magyarországon jelenleg 9 százalékos ennek az adónak a mértéke.
Sunak a Hetek megállapodásának fő céljaként azt emelte ki, hogy a vállalatok "a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat". A G7-csoport deklarált célja az - és a brit pénzügyminiszter is erre utalt -, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.
A brit Financial Times (FT) szerint a britek legfőbb célja is ez, egyebek között azt szeretnék, ha a Facebook, a Google vagy az Apple is ekként adózna. Olaf Scholz német pénzügyminiszter szerint a történelmi egyezmény rossz hír az adóparadicsomoknak. Francia kollágája azt emelte ki, hogy ezzel az egyezménnyel megnyílt az út, hogy a G20 júliusi csúcsértekezletén valóban globálissá tegyék a megállapodást.
A dokumentum első részében egyebek között leszögezik: a 10 százaléknál nagyobb profitot elérő globális vállalatoknak a nyereségük 20 százalékát ott kell leadózniuk, ahol a bevétel képződik. Ez gyakorlatilag a sok multinacionális cégnek otthont adót amerikai fél engedménye, cserében a G7 többi tagja elfogadta a 15 százalékos minimum adót. Az FT azonban megjegyzi: még nem teljesen tisztázták, hogy mi számít globális nagyvállalatnak.
A hetek pénzügyminiszterei megállapodtak abban is, hogy a csoporton belül megfelelő egyeztetés szükséges a globális - elsősorban amerikai központú - online szolgáltató és közösségimédia-cégekre kirótt digitális szolgáltatási adók kérdésében. Az Egyesült Államok vámszankciókat helyezett kilátásba több európai G7-országgal - köztük az Egyesült Királysággal - szemben ennek az adónak az egyoldalú bevezetése miatt.
A brit pénzügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy London kész visszavonni ezt az adófajtát, amint a szombati megállapodás első pilléréhez tartozó társaságiadó-elemek kérdésében globális megoldás születik. Rishi Sunak hangsúlyozta, hogy a brit kormány mindig is átmeneti megoldásnak tekintette a globális online cégek nagy-britanniai tevékenységére kivetett digitális szolgáltatási adót.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
