Amikor Szerbia lett az első európai ország, amely a világjárvány idején Kínából Covid-oltást kapott, a szerb elnök a kamerák előtt megcsókolta a kínai zászlót, és Belgrádban plakátokat nyomtatott a következő felirattal: "Köszönöm, Hszi testvér!".
Fontos hídfőállás Európában
Szerbia nem véletlenszerűen lett kiválasztva Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkárának múlt heti európai körútja egyik állomásaként. Belgrád és Peking 2009-ben kötött stratégiai partnerséget. Amióta Aleksandar Vucic elnök és Hszi irányítják országaik sorsát, ez különleges dinamikát kapott. A Covid-évek alatt született meg az "acélszilárdságú barátság" jelszó.
Kína nem ismeri el Koszovó államiságát, és az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaként Oroszország mellett Szerbia legfontosabb szövetségese a nemzetközi színtéren. Vucic nemrégiben a CCTV kínai állami televíziónak adott interjújában köszönetet mondott Kínának. "Tajvan Kínához tartozik. Pont!" - jelentette ki a szerb elnök kötelességtudóan. Egyedül Pekingnek kell eldöntenie, hogyan viszonyuljon Tajvanhoz.
Fotó: MTI/EPA/Marko Djokovic
Pozitív kép Kínáról
A szerb elnök egyelőre jól játssza kiegyensúlyozó politikáját. A Moszkvával és Pekinggel fenntartott szoros kapcsolatok mellett Vucicnak sikerült mozgásteret teremtenie az EU-val - amely már csak földrajzi okokból is messze a legfontosabb partner.
Az Ukrajna elleni nagyszabású orosz támadás óta azonban nehezebbé vált a Moszkvával való különleges kapcsolatok fenntartása. Ennek egyik példája Lavrov orosz külügyminiszter 2022. júniusi meghiúsult látogatása, amikor több uniós állam megtagadta tőle az engedélyt, hogy átrepüljön az ország felett. Ebben a helyzetben Kína mint alternatív partner még fontosabbá válik.
Emellett Vucicnak belátható időn belül külpolitikai pofonokra kell számítania. Koszovó felvétele az Európa Tanácsba valószínűnek tűnik. Aligha hárítható el a srebrenicai népirtás emléknapjának létrehozására vonatkozó ENSZ-határozat is. Hszi látogatása azonban megmutatta Vucicnak, hogy Szerbiának mégis vannak erős barátai.
Elképesztő kormánynévsor
Az új szerb kormány május 2-án tette le az esküt és ez egy nehéz időszak kezdetét jelzi a nyugati kapcsolatokban. Összetétele azt mutatja, hogy Belgrád még inkább elkötelezte magát a Moszkvával és Pekinggel való szorosabb kapcsolat mellett. Bár a parlamenti választásokat 2023 decemberében tartották, a választási csalás elleni tömeges utcai tüntetések és a választási szabálytalanságok nemzetközi elítélése késleltette az új kormány megalakulását.
A választásokkal és Belgrád külpolitikájával kapcsolatos európai parlamenti bírálatok nyilvánvaló visszautasításaként több új szerb miniszter is oroszbarátnak vallja magát és szerepelnek az amerikai szankciós listán.
Az új belügyminiszter az előző kormány határozottan oroszbarát külügyminisztere, Ivica Dacic lett. Aleksandar Vulinból miniszterelnök-helyettest faragtak. Vulin a szerb hírszerző szolgálat, a Biztonsági Hírszerző Ügynökség (BIA) volt igazgatója, amelyet az Egyesült Államok szankcionál a "transznacionális szervezett bűnözésben, illegális kábítószerrel kapcsolatos műveletekben és a közhivatallal való visszaélésben való részvételéért".
Azzal is vádolják, hogy politikai programját és személyes érdekeit "a nyugat-balkáni béke és stabilitás rovására" mozdította elő, hozzájárulva az orosz felforgatáshoz a régióban. Vulin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kitüntetését és Vlagyimir Putyin orosz elnök "Barátsági Rendjét" is megkapta korábban.
Egy másik, Washington által szankcionált tisztviselőt, Nenad Popovicsot tárca nélküli miniszterré nevezték ki. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint Popovics oroszországi vállalkozásait arra használja, hogy "sikkasztás és adócsalások" révén meggazdagodjon, és szoros kapcsolatokat ápol a Kreml magas rangú vezetőivel.
Az elnök közelmúltbeli lépései
Vucic elnök mindeddig elutasította, hogy csatlakozzon az Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt bevezetett nyugati szankciókhoz. Energetikai projekteket fejlesztett ki és bővítette üzleti kapcsolatait Moszkvával, és az állami médián, a hírszerző ügynökségeken, az orosz ortodox egyházon és az orosz-szerb társulások sokaságán keresztül elősegíti az orosz befolyásszerző műveleteket a Balkánon.
Szerbia is aktívan toboroz harcosokat Oroszország Ukrajna elleni háborújához. Az orosz ellenzékre hivatkozó francia hírszerző szolgálatok szerint tavaly nyáron Moszkva felbérelt egy 500 fős kezdeti szerb magánkatonai kontingenst azonnali ukrajnai bevetésre. Maguk a toborzók vagy a szerb különleges erők egykori tagjai voltak, akik részt vettek az 1990-es évek bosznia-hercegovinai és koszovói háborúiban, vagy a hírhedt Wagner-csoporttal harcoltak 2014-ben Ukrajnában, 2016 után pedig Szíriában.
A kínai ölelés
Belgrád szintén üdvözli Kína ölelését, szándékosan visszautasítva ezzel Washington ellenállását Peking növekvő európai befolyásával szemben. Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára május 8-i belgrádi látogatása során 30 különböző dokumentumot írt alá. A megállapodások kiterjednek az infrastruktúrára, a kereskedelemre, a mezőgazdaságra és az oktatásra, valamint a szerb kormánypárti média és az állami tulajdonú kínai médiavállalatok közötti együttműködés fokozására.
A Nyugat beetetése
Vucic egyik fő fegyvere a regionális instabilitással való fenyegetés, manipulálva a nyugati vezetőket, hogy a szigorúbb intézkedések elfogadása helyett inkább őt békítsék ki, mivel ezek állítólag még inkább Putyin és Hszi felé sodornák. Belgrád rendszeresen eszkalálja a regionális feszültségeket, és ezt követően engedményeket szerez az EU és az USA megbízottjaitól a fegyveres konfliktus elkerülése érdekében.
A NATO tisztviselői egyre inkább felismerik, hogy a Nyugat-Balkán stratégiailag fontos régió az Oroszországgal való növekvő konfliktusban. A szövetség elővigyázatossági lépései közé tartozik az albániai Kuçova légibázis újranyitása, hogy a létesítményt a NATO légi műveleteinek modern központjává alakítsák át.
A Koszovói Erők missziója jelenleg 28 ország több mint 4500 katonáját foglalja magában. További erőket is küldtek az országba a szerb milíciák 2023. szeptemberi támadása után, és egy tartalékos zászlóaljat helyeztek magas készültségbe a gyors bevetés érdekében, miközben a fenyegetettségi szint továbbra is magas Oroszország Ukrajna ellen folyó háborúja miatt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Valerij Zaluzsnij, aki most Ukrajna brit nagykövete, kijelentette, hogy az észak-koreaiak közvetlen részvételével az ukrajnai háborúban tulajdonképp már megkezdődött a harmadik világháború. 
