Január eleje és szeptember vége között nagyjából 10 100 milliárd forint bevétel származott a hat legnagyobb köztehertípusból, vagyis a társasági és jövedéki adóból, a járulékokból, az áfából, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból. A múlt év első háromnegyedében kevéssel több mint 9000 milliárd érkezett a kincstárhoz. A különbség tehát majdnem 1100 milliárd forint.
Boros Imre, az első Orbán-kormány minisztere, a kormány jelenleg is megbecsült közgazdásza különösen örvendetesnek tartja, hogy a 12 százalékos növekedés nem adóemelésből származik, hanem a fizetések és a bolti forgalom növekedésének köszönhető - írja a Magyar Nemzet.
|
| (Kép forrása: MTI Fotó, Balázs Attila) |
Utóbbi fenntartása azért is fontos a sajtóban kémbankként hivatkozott Nemzetközi Beruházási Bank igazgatótanácsának tagja szerint, mert számos kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot. Ezek közül az egyik legnagyobb fenyegetést a német gazdaság gyengébb teljesítménye jelenti. Emellett a hazai építőiparban és akár a turizmusban is adódhat kormányzati feladat – sorolta a szakember.
Ha a kormányzat fellendülést hozó lépésekben gondolkodik, akkor leginkább a gazdaság húzóágazataiba érdemes extra összegeket irányítania. De állami fejlesztési források, olcsó hitelek egyaránt szóba jöhetnek – vélekedett Boros Imre, de szerinte a döntéshozók elgondolkodhatnak a vásárlóerő fokozásában is.
Az egyik lehetőség ez ügyben a közszférában végrehajtandó észszerű béremelés volna, de akár a nyugdíjaknál is végre lehetne hajtani bizonyos korrekciót – vélekedett Boros Imre.
A katolikus egyházfő „a párbeszéd és a tárgyalás türelmes munkája” eredményének nevezte a megegyezést. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
