Matteo Renzi olasz kormányfő a múlt héten hivatalosan Moszkvában látogatott, az első európai vezetőként a Krím egy évvel ezelőtti annexiója óta. A vezető olasz napilap, a Corriere della Sera szerint Moszkva az energiaszektorban, a gépgyártásban és a nukleáris iparban akar Rómával szorosabban együttműködni. Az olasz élelmiszergyártók is nyomást gyakorolhattak Rómára, amelyekre komoly csapást mért az EU termelőivel szemben bevezetett orosz élelmiszerimport-tilalom.

Mint egy pofon

A látogatás egy arculcsapás Washingtonnak, amely kemény vonalat vár el az EU-tagállamoktól Moszkvával szemben. Róma láthatósan a de-eszkaláción fáradozik, ezért június 10-re meghívta Putyint a Milánói Expo Oroszország Napjának megnyitójára és olasz sajtóértesülések szerint a moszkvai vezető elfogadta a meghívást. Az olasz katolikus püspöki kar napilapja, a L’Avvenire ennek szellemében Renzi látogatását a reálpolitika kategóriájába sorolja, s mint fogalmaz, „ha Putyint nem tudjuk legyőzni, jobb a barátunkká tenni”. E mérsékelt és pragmatikus álláspontot vallja Olaszország mellett Görögország, Ciprus, Magyarország vagy Szlovákia, s óvatosabban, de Franciaország és Finnország is.

Budapesten a kormánypárti sajtó pezsgőt bontott, a kommunikációért felelős államtitkár kijelentette, hogy „Renzi az orbáni úton jár, ez is a fordulatot mutatja Európa Oroszország-politikájában". Az államtitkár fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a látogatáson az olasz miniszterelnök az ukrán válsággal kapcsolatban azt az álláspontot képviselte, hogy Ukrajna minden területének autonómiaként kellene működnie Dél-Tirol mintájára. Hozzátehetjük, hogy ezt az autonómia-modellt Renzi akár egy bukaresti útja során is propagálhatná vendéglátóinak.

A francia L’Opinion szerint Moszkva régóta próbálta Rómát megnyerni tárgyalópartnernek, hogy rajta keresztül puhítsa az EU álláspontot. Az olasz Federica Mogherini, a Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének orosz-párti pozíciója csaknem megakadályozta Őt abban, hogy tavaly ősszel elnyerje az állást. Mogherini a múlt héten Helsinkiben ki is jelentette, hogy az ukrán válságnak nincsen katonai megoldása. 

A líbia érdekeltségek védelme

Határozott nemzetközi választ kell adnunk a líbiai konfliktusra, amelyben Oroszországra a történelmi tapasztalatok alapján, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaiként fontos szerep hárul - mondta Renzi a Putyinnal együtt tartott sajtótájékoztatóján. Moszkva történelmi kapcsolatai Egyiptommal döntő súllyal eshet latba a líbiai helyzet rendezésekor. Moszkva szakértők szerint adott esetben nem óhajtana közvetlenül belekeveredni a líbiai válságba, de a szomszédos államoknak szállíthat fegyvereket, hogy az ISIS terjedését megakadályozzák.

Róma egyre hangosabban veri a harci dobokat Tripoli kapcsán, félve egy újabb menekülthullámtól a további eszkaláció esetén. Február 15-én Roberta Pinnotti védelmi miniszter kijelentette, hogy „sürgősen szükség van” egy katonai beavatkozásra. Róma kész egy 5,000-es európai és észak-afrikai koalíciós katonai kontingens vezetésére. Paolo Gentiloni külügyminiszter megerősítette Róma katonai készségét három nappal később, szerinte itt az ideje egy „robusztus válasznak” Líbiában.

Olasz hadihajók egy hete folytatnak őrjáratokat a líbiai partoknál. Hivatalosan a hadműveletet ’Nyílt Tenger’ fedőnevű hadgyakorlatnak nevezik. Az olasz sajtó védelmi szakértőkre hivatkozva jelenti, hogy a hadihajók készen állnak beavatkozni szükség esetén és biztosítani az olasz ENI olaj-konszern tengeri olajfúró platformjait.

Káncz Csaba jegyzete