A befektetők gyorsan elkezdték mérlegelni a lehetőségeket, amelyek Lengyelországban nyílhatnak előttük azt követően, hogy jó eséllyel egy Európa-barát, mérsékelt jobb és baloldali politikai erőkből álló ellenzéki koalíció veszi át az ország kormányzását a radikális jobboldali Jog és Igazságosságtól (PiS).
A folyamat hosszú lesz, mert várhatóan először az október 15-i parlamenti választásokon többséget kapott PiS-t fogja felkérni kormányalakításra Andrzej Duda államfő. Mateusz Morawiecki miniszterelnök és főnöke, Jaroslaw Kaczynski pártelnök két hónapig is próbálkozhat a kormányalakítással. Ezután jöhet
az ellenzék, amelynek három pártja bőséges többséggel rendelkezik az új parlamentben.
A złoty és a varsói tőzsde 30 százalékkal szerepelt rosszabbul az európai börzéknél a PiS nyolcéves regnálása alatt a Reuters szavazás után készült összefoglalója szerint. Arra a hírre, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke lehet Lengyelország következő miniszterelnöke, azonnal erősödés indult az ottani pénz- és a tőkepiacokon. A magyarázat egyszerű: az új kormány a befektetők számításai szerint meg tud állapodni az EU-val az uniós támogatások átutalásáról. A PiS nem volt hajlandó engedni a bírósági reformból, amelyben az unió szerint alárendelték a bírókat a kormánynak, megszegve a hatalmi ágak megosztását, ami minden demokrácia elengedhetetlen része.
Összesen 110 milliárd euró veheti az irányt Lengyelország felé az EU hétéves költségvetéséből és a koronavírus-járványra válaszul létrehozott helyreállítási alapból. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Mindenekelőtt Duda a PiS embere, és elnöki vétóit használva keresztbe tehet a kormányzat szándékainak. A bírósági reformot például Lengyelország alkotmányos átalakításának szíveként jellemezte.
Nem lesz könnyű helyzetben az új kormány
Elemzők megjegyzik azt is, hogy a lengyel központi bank elnöke, Adam Glapinski a PiS kinevezettje, akárcsak az állami média vezetője. A jegybank a választások előtt kétszer csökkentette alapkamatát, hogy adjon némi hátszelet a gazdaságnak, azonban az új helyzetben könnyen héja magatartásra válthat, vagyis az eddigi lazaságot szigor válthatja fel.
Az ING Bank elemzői szerint számolni lehet azzal is, hogy ellenzékben a PiS kíméletlen ellenfele lesz a kormánynak, amely nem éppen rózsás helyzetben lévő költségvetést vesz át tőlük. A Fitch hitelminősítő szerint a büdzsé hiánya meglehetősen magas, a GDP 5,3 százaléka lehet 2023-ban. Az államadósság ugyan még mindig elmarad a bruttó hazai termék 60 százalékától, a złotyban kibocsátott tízéves államkötvények hozama azonban már az elmúlt év végén is 6 százalék volt. Szemben a 2014-től 2022 tavaszáig tartó időszakra jellemző 1,3-4,8 százalékos szinttel.
A lengyel GDP az idei év első negyedében stagnált 2022 első három hónapjához képest, míg a másodikban 1,3 százalékkal zsugorodott. Az ellenzéki kormányt pozitívabbnak láthatják a külföldi befektetők, így nőhet a közvetlen tőkebefektetések értéke is. Ez eddig sem volt alacsony: 2022-ben elérte a GDP 4 százalékát. Ha létrejön a hárompárti koalíció, a többség elég nagy lehet ahhoz, hogy a Tusk-kormány stabil legyen, ami szintén erősíti a Lengyelország iránti befektetői bizalmat.
Nyitott kérdés viszont, hogy honnan teremtenek pénzt a választási ígéretek teljesítésére. Ez becslések szerint csak jövőre minimum 20-30 milliárd złotys - 1700-2600 milliárd forintos - tétel. Kérdés persze, hogy mi valósul meg az ígéretekből, amelyek között szerepelt az adómentesség kibővítése és különböző szektorokban történő béremelés. A forrás pedig a katonai kiadások visszafogottabb növelése lehet. Az elemzők arra számítanak, hogy a költségvetés laza marad a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt.
14 éve történt ilyen utoljára. 
