Orosz repülőgépek léptek be két uniós ország légterébe

• Vlagyimir Putyin nem próbálja arra kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy szálljon be a háborúba – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. Hozzátette, ameddig Ukrajna nem lépi át a fehérorosz határokat, nem fognak lépni, viszont Oroszországot, mint szövetségesüket, mindig támogatni fogják.

• Jól haladnak Oroszország dróngyártási tervei. A sajtóba kiszivárgott dokumentumok szerint Moszkva az iráni Sahed-136 drón saját gyártású változatán dolgozik – ezek olyan fegyverek, amelyek akár több mint 1600 kilométerről képesek eltalálni célpontokat.
   
• Rendkívüli engedélyt kapott három orosz utasszállító, hogy a viharok elkerülése végett rövid időre berepülhessen a finn és az észt légtérbe - közölték csütörtökön finn és észt tisztségviselők. Orosz és fehérorosz repülőgépek a finn légteret csak vészhelyzet esetén használhatják, ilyen esetnek számít egy veszélyes időjárási helyzet elkerülése is. Az észt közszolgálati rádió mindössze annyit közölt, hogy Tallinn engedélyezte a kitérő manővert a gépeknek. A Roszaviacija orosz légügyi hatóság közleményben mondott köszönetet a segítségért az uniós országoknak.
   
• A brit védelmi minisztérium három szerződést írt alá 115 millió dollár értékben, amelyek lehetővé teszik légvédelmi felszerelések küldését Ukrajnába. A tárca három közül a legnagyobb, 56 millió font (71,4 millió dollár) értékű szerződését a norvég Kongsberg védelmi vállalattal kötötte. Ez a dokumentum rendelkezik olyan drónellenes rendszerekről, amelyeket Ukrajna használhat az orosz drónok azonosítására, nyomon követésére, megzavarására, valamint megsemmisítésére.
   
• A házigazda India nem hívta meg Ukrajnát a világ húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát tömörítő csoport (G20) szeptemberi csúcstalálkozójára. Az indiai külügyminiszter indoklása szerint a G20 csoport a fejlődésről és a gazdasági növekedésről szól, nem pedig globális biztonsági kérdésekről.
   
• Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be újabb négy orosz személy ellen, őket azzal vádolják, hogy közük volt a 2020-ban bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij megmérgezéséhez. Az amerikai pénzügyminisztérium közleményében közölte, hogy a szankciókkal sújtott négy személy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) köthető.

(The Guardian, MTI)