A nyugati országok vezetőit frusztrálja Kína szerepe Oroszország agressziójában Ukrajna ellen. Többen nyíltan követelik, hogy szankciókat vezessenek be Peking ellen arra hivatkozva, hogy nélkülözhetetlen részegységeket szállít az orosz fegyverek gyártáshoz. Mások lehetőséget látnak abban, hogy az oroszok kiszolgáltatottá váltak nagy ázsiai szomszédjuknak.
Fotó: Depositphotos
Az egyoldalú gazdasági függés alapján Peking gyakorlatilag rákényszeríthetné Moszkvát, hogy fejezze be a háborút - derül ki a Conversation hírportálon megjelent, szakértőkre hivatkozó összeállításból. Ez a kiszolgáltatottság akkor kezdődött, amikor 2022 tavaszán kiderült, hogy a háború nem az orosz tervek szerint zajlik, és az európai vevők túlnyomó többsége hátat fordított az orosz gáznak és olajnak.
Az első év nehézségei után Európa, ha valamivel drágábban is, de pótolni tudta orosz gázvásárlásait és le tudott válni az olajszállításokról is. Az áram ára nagyjából visszatért a háború előtti szintre. Eközben az oroszoknak piacot kellett találniuk energiahordozóiknak. Kezdetben India és Kína lépett olajvásárlóként Európa helyére, később India csökkentette vásárlásait, mert iraki szállítóktól is hasonló áron vásárolhat fekete aranyat, mint az oroszoktól, akik nem tartották fenn kezdeti árcsökkentéseiket.
Minden áru Kínából jön, ami számít
Az orosz gázexportért felelős Gazprom az elmúlt 20 évben először 2023-ban pénzügyi veszteséget szenvedett el. Az olajexport-bevétel is csökkent, mert a nyugati szankciók miatt kockázatos olajat vásárolni az oroszoktól. Kína az az ország, amelyet a legkevésbé izgat ez, és ha teheti, kihasználja, hogy olcsón juthat az energiahordozóhoz a vevők híján szorongatott helyzetben lévő exportőrtől.
A gázzal még rosszabb helyzetben vannak az oroszok. Kína bárhonnan vásárolhat a világon földgázt, amit kihasznál az orosz gáz árának leszorítására. A kiépült orosz–kínai gázvezeték szállítási kapacitását nem használják ki, és Peking következetesen elutasítja egy második vezeték építését. Ráadásul Moszkvának most kellene a pénz a háború finanszírozásához, miközben Kínának nincsenek akut energiaellátási problémái.
A függés további eleme, hogy a moszkvai értéktőzsde forgalma 54 százalékban jüanban folyik, mivel az ország bankjait a szankciók elzárták a valutaforrásoktól. A legfontosabb többféle módon hasznosítható elektronikai cikkek, radaralkatrészek, érzékelők 90 százalékát Kínától vásárolják az orosz importőrök.
Kínánál van a labda az világpolitikai játszmában
A cikk szerint a moszkvai vezetés nem gondolhatná komolyan, hogy Irán és Észak-Korea támogatásával folytathatná a háborút, hiszen ezekkel az országokkal szemben is gazdasági szankciók vannak érvényben. Így Kína olyan helyzetbe került, hogy megbillentheti Putyin rezsimjének gazdasági alapjait. Szakértők szerint ezzelráadásul Kína jól is járhatna, amennyiben kihasználva a lehetőséget alkut kötne a Nyugattal. Kínában jelentős kapacitásfeleslegek alakultak ki, miután nehezebbé vált áruinak exportja. A háború lezárásáért cserébe a büntetővámok visszavételét, az európai piacok nyitottabbá válását kaphatná cserébe.
A nyugati országoknak az lehetne a hasznuk egy ilyen alkuból, hogy nem szorulna ki a kínai zöldenergia-ipar, élén a napelemgyártással a világpiacról, ami segítené a klímaváltozás elleni küzdelmet. Emellett az európai fogyasztóknak nem kellene megfizetniük a termékek árában a Kína ellen alkalmazott büntetővámokból fakadó költségeket.
A kormánykoalíció nem bukott el.
