3p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország lett Kína első számú nyersolajszállítója; a május és július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva, az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest - derül ki a szerdán közzétett kínai vámstatisztikákból.

A holland ING Bank elemzői szerint az év végére az orosz nyersolaj a kínai olajimport 20 százalékára emelkedhet. Kína, a világ legnagyobb kőolajimportőre, éves összevetésben 17 százalékkal növelte az orosz nyersolaj behozatalát április és július között. Az ázsiai ország átlagosan tonnánként 708 dollárt fizetett a nyersanyagért, amely mintegy 106 dollárral kevesebb, mint átlagos olajimportjának értéke.

Peking mintegy 3 milliárd dollárt takarított meg az orosz nyersolajbehozatal növelésével. A háború kitörése óta tovább szélesedett az északi-tengeri Brent és az Urál-típusú nyersolaj közötti árkülönbség. A nyugati szankciók miatt Oroszország nyersolajszállítmányainak egy részét Európából Ázsia irányába irányította át, amelyet azonban csak alacsonyabb áron tud értékesíteni. Elemzők szerint Kína ebből profitálni tud, ráadásul az importált nyersolaj és cseppfolyósított gáz (LNG) egy részét magasabb áron tovább értékesíti Európába.

Sok pénzt spórolt Peking. Fotó: Depositphotos
Sok pénzt spórolt Peking. Fotó: Depositphotos

A két ország kölcsönös energetikai függését emelte ki az S&P Oil Analytics ázsiai elemző részlegének vezetője is. Csuvej Vang szerint a lassuló kínai gazdaságnak nagy szüksége van az olcsó orosz energiaforrásokra, amely az inflációs nyomást is enyhítheti, míg a szankciók által sújtott Moszkva új exportpiacokat keres. Kína nemcsak nyersolaj-, hanem a szén és LNG importját is növelte Oroszországból az év első hét hónapjában.

Az LNG behozatala január és július között 26 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezzel párhuzamosan az export volumene júliusban két éves csúcsra, 66 798 tonnára nőtt, a re-export miatt. Az orosz szénexport - amely a kínai felhasználás egy százalékát adja - júliusban ötéves csúcsra ugrott.

A Reuters összesítése szerint Kína idén 43,68 milliárd dollár (17 578 milliárd forint) értékben vásárolt fosszilis energiahordozókat, valamint villamosenergiát Oroszországtól. Az orosz áramexport Kínába április és július közötti időszakban éves alapon 39 százalékkal emelkedett. A két ország közötti energetikai együttműködés megerősítéséről tárgyalhat Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban az Üzbegisztánban szerdán kezdődő és pénteken záruló Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján. (MTI)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már hétfőn újraindulhat a Barátság vezeték, közölte Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 16:57
Brüsszel közvetítésével kapott üzenetet Kijevből a választásokon vesztes miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Von der Leyenéknek is sürgető lenne az előrelépés az uniós pénzek ügyében
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 14:53
De egyelőre csak a továbblépés lehetőségeiről egyeztettek Budapesten.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 13:52
Ő is tárgyalt a Budapestre érkezett uniós küldöttséggel a források megnyitásáról.
Makro / Külgazdaság Újra megnyílhat egy másik fontos pénzcsap is Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:42
Az uniós pénzek mellett a Norvég Alap is újra érkezni kezdhetnek..
Makro / Külgazdaság Rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték a magyar választást
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:26
Állítják a voksolást megfigyelő civil szervezetek.
Makro / Külgazdaság Mi lesz a Mol szerbiai bevásárlásával?
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 10:59
Egyeztettek a NIS-üzletről Belgrádban.
Makro / Külgazdaság 50 milliárd dollárnyi olaj veszett oda a közel-keleti válság miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 09:44
500 millió hordó tűnt el a világpiacról.
Makro / Külgazdaság Nem hiába kongatják a vészharangot? Már a német pénzügyminiszter is aggódik a kerozinhiány miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 16:37
Bajban lesz a légiközlekedés, ha nem gyorsul fel az átállás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter elárulta: ebben a választókerületben a Tisza nem fogadja el a választási eredményt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 15:22
A választókerületben, ahol egy másik Magyar Péter nevű jelölt is indult.
Makro / Külgazdaság Euró, uniós pénzek, védett árak és piaci bizalom: mi várható a gazdaságban a Tisza-kormánytól? Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. április 18. 14:40
Több olyan vállalást is tett az április 12-i választáson kétharmados többséget szerző Tisza Párt, amelyek új korszakot nyithatnak a magyar gazdaságpolitika történetében. Ennek talán legszimbolikusabb lépése az euró bevezetése lenne, ami ebben a ciklusban biztosan nem, inkább a 2030-as évek elején valósulhatna meg – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG