3p

Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország lett Kína első számú nyersolajszállítója; a május és július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva, az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest - derül ki a szerdán közzétett kínai vámstatisztikákból.

A holland ING Bank elemzői szerint az év végére az orosz nyersolaj a kínai olajimport 20 százalékára emelkedhet. Kína, a világ legnagyobb kőolajimportőre, éves összevetésben 17 százalékkal növelte az orosz nyersolaj behozatalát április és július között. Az ázsiai ország átlagosan tonnánként 708 dollárt fizetett a nyersanyagért, amely mintegy 106 dollárral kevesebb, mint átlagos olajimportjának értéke.

Peking mintegy 3 milliárd dollárt takarított meg az orosz nyersolajbehozatal növelésével. A háború kitörése óta tovább szélesedett az északi-tengeri Brent és az Urál-típusú nyersolaj közötti árkülönbség. A nyugati szankciók miatt Oroszország nyersolajszállítmányainak egy részét Európából Ázsia irányába irányította át, amelyet azonban csak alacsonyabb áron tud értékesíteni. Elemzők szerint Kína ebből profitálni tud, ráadásul az importált nyersolaj és cseppfolyósított gáz (LNG) egy részét magasabb áron tovább értékesíti Európába.

Sok pénzt spórolt Peking. Fotó: Depositphotos
Sok pénzt spórolt Peking. Fotó: Depositphotos

A két ország kölcsönös energetikai függését emelte ki az S&P Oil Analytics ázsiai elemző részlegének vezetője is. Csuvej Vang szerint a lassuló kínai gazdaságnak nagy szüksége van az olcsó orosz energiaforrásokra, amely az inflációs nyomást is enyhítheti, míg a szankciók által sújtott Moszkva új exportpiacokat keres. Kína nemcsak nyersolaj-, hanem a szén és LNG importját is növelte Oroszországból az év első hét hónapjában.

Az LNG behozatala január és július között 26 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezzel párhuzamosan az export volumene júliusban két éves csúcsra, 66 798 tonnára nőtt, a re-export miatt. Az orosz szénexport - amely a kínai felhasználás egy százalékát adja - júliusban ötéves csúcsra ugrott.

A Reuters összesítése szerint Kína idén 43,68 milliárd dollár (17 578 milliárd forint) értékben vásárolt fosszilis energiahordozókat, valamint villamosenergiát Oroszországtól. Az orosz áramexport Kínába április és július közötti időszakban éves alapon 39 százalékkal emelkedett. A két ország közötti energetikai együttműködés megerősítéséről tárgyalhat Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban az Üzbegisztánban szerdán kezdődő és pénteken záruló Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján. (MTI)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nem hozott meglepetést júniusban a GKI konjuktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 15:43
Kijött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése. 
Makro / Külgazdaság Májusban nőtt az új autótulajdonosok száma az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 13:37
Májusban nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az európai autógyártók képviseleti szerve, az ACEA jelentése szerint. Az elektromos autók részaránya az EU-ban nőtt, Magyarországon viszont csökkent.
Makro / Külgazdaság Magyar gazdaság: besültek a rakéták
Herman Bernadett | 2025. június 25. 13:11
A magyar gazdaság élénkülése a vártnál lassabb ütemben halad, amit elsősorban az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom, illetve a kedvezőtlen külső környezeti tényezők hátráltatnak – hangzott el az ING Bank sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Zuhantak tavaly a közvetlen külföldi beruházások Közép-, Kelet- és Délkelet Európában
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 12:57
Negyedével csökkent mennyiségük a bécsi wiiw gazdaságkutató intézet frissen közzétett tanulmánya szerint. Néhány országban viszont, közöttük Magyarországon, növekedés volt tapasztalható.
Makro / Külgazdaság Az iráni háború nyomot hagy a júniusi magyar infláción
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 09:11
A megugró olajár és az ennek nyomán növekvő üzemanyagár a magyar gazdaságban is érezteti hatását, ami elsősorban az Irán elleni támadások eredménye. Szerencsére a héten az olaj tőzsdei jegyzése már esett, így remélhetőleg a történéseknek csak korlátozott hatása lesz nálunk.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály aggasztó kijelentéseket tett a gazdaságról
Herman Bernadett | 2025. június 24. 16:05
Az inflációs cél csak 2027-ben érhető el, a jegybank az idén már csupán 0,8 százalékos növekedéssel kalkulál, nagyon nagy geopolitikai kockázatok vannak – mondta Varga Mihály. 
Makro / Külgazdaság Már Varga Mihályék sem hisznek a kormányban
Csabai Károly | 2025. június 24. 15:24
A Magyar Nemzeti Bank csak 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.
Makro / Külgazdaság Túl sok a baj, Varga Mihályék nem kockáztattak
Herman Bernadett | 2025. június 24. 14:00
Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 
Makro / Külgazdaság Nagy Márton beváltotta az ígéretét – Budapestnél pattog a labda
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 13:26
Jön a fellebbezés, lép a tárca.
Makro / Külgazdaság Nem kell még temetni a magyar gazdaságot? Fontos helyről érkezett váratlanul jó hír
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 11:21
Az elemzők által vártnál erőteljesebben javult az üzlet hangulat Németországban júniusban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének legfrissebb felmérése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG