A Szovjetunió felbomlása után a tagállamok nagy részében óriási infláció keletkezett, miután az addigi áruhiány, vagyis a kereslet és kínálat közti széles rés kiegyenlítődése így volt a legegyszerűbb. Sok posztszovjet valuta később cserére került, vagy sok nullát vágta le belőlük, miután teljesen elértéktelenedtek (most épp a fehérorosz rubelt készülnek három nullával megkurtítani). Ezen az orosz rubel is túlesett, a hiperinfláció megszűnt, de a pénzromlás mértéke 25 éven át viszonylag magas maradt Oroszországban, többnyire kétszámjegyű.
Legjobb érték
Most ezt sikerült 5,6 százalékra leszorítani, ami a 25 év legalacsonyabb értéke, mindezt úgy, hogy egy évvel korábban még 10 százalék fölött volt. A jövő évre ráadásul 4 százalékos szintet tűzött ki a jegybank (ez már csak 1 százalékponttal a több az MNB bűvös céljánál, amit mi alulról szeretnénk elérni). Az orosz jegybank szigorú politikát folytatott, az utolsó negyedévben ellenállt a minden oldalról ránehezedő kamatvágási nyomásnak, és az egész év folyamán is csak kétszer nyúltak a monetáris könnyítés eszközéhez.
Bizalom
Ezzel az orosz jegybank komoly bizalmat vívott ki, miután a hosszúra nyúlt recesszió alatt sokat bírálták szigorú monetáris politikája miatt, de most belátják, hogy a jegybanknak volt igaza. A jegybankelnök továbbra is óvatos, jövőre sem tervezi elkapkodni a monetáris könnyítést, mivel az infláció maga már visszaesett, de az inflációs várakozások még magasan vannak. Kell egy kis idő, amíg az ország elhiszi, hogy 25 év után tényleg véget ért az inflációs korszak.
A rubel erősödése sokat segített idén az infláció letörésében, miután év eleje óta 20 százalékot erősödött a dollárral szemben. Hozzá kell tenni viszont, hogy az előző két évben 100 százalékos leértékelődésen esett át a rubel, köszönhetően a korábbi túlértékeltségnek, és a meredek olajáresésnek. A recesszió alatt a bérek reálértéke, így a vásárlóerő csökkent, ugyanakkor a magas kamatok a megtakarítási hajlandóságot is ösztönözték, így a kereslet csökkenése is segítette az infláció mérséklődését.
Előrejelzések
A 2017-2019-es jegybanki kitekintés szerint a kamatok egyensúlyi szintje 2-3 százalékkal az infláció fölött lesz középtávon. Eleinte azonban az orosz jegybank ennél magasabb szintet tervez, amíg le nem csökkennek az inflációs várakozások (sokáig nálunk is így volt, magas reálkamatokat élvezhettünk). A Bloomberg az ING Bank orosz leányvállalatának elemzőjét idézi, aki szerint a külföldi befektetők bizalma az orosz jegybank inflációcsökkentő politikája iránt még sosem volt ilyen magas. A piac egyre inkább bízik abban, hogy az inflációs cél teljesülni fog.
25 év infláció után nehéz visszaállni a normál szintre, pláne, hogy normális állapot előtte sem létezett, miután a stabil árszínvonal mellett a szovjet rubellel szemben nem állt megfelelő árukészlet. Az infláció leküzdése nálunk is sokáig tartott, hihetetlenek tűnt, hogy egyszer az lesz a gond, hogy egész 0-ig esik, és akkor azon fog erőlködni a jegybank, hogy feltornássza egy kicsit. Persze Oroszország gazdaságának más a szerkezete, túlnyomórészt az energiahordozók exportjára épül, melyek ára erősen ingadozik, ezért ott valószínűleg sosem fog deflációs veszély fenyegetni.
