Oroszország új birodalmat épít?
Abházia és Dél-Oszétia "illegális elismerésével" Dmitrij Medvegyev orosz elnök világossá tette, hogy Moszkva célja Európa térképének átrajzolása, erő alkalmazásával - írta a Financial Timesban csütörtökön megjelent cikkében Mihail Szaakasvili.
A grúz elnök szerint Oroszország "az évek óta előkészített invázióval" birodalma újjáépítésére törekszik, nagyobb ellenőrzést akar Európa energiaellátása felett, és megbüntetné azokat, "akik azt hitték, hogy virágozhat a demokrácia az orosz határok mentén".
Az államfő azt írta: Moszkva dél-oszétiai állampolgárainak védelmére hivatkozva hajtotta végre grúziai invázióját. Ám ez olyan ürügy, amelyet Oroszország már öt éve készít elő cinikus módon, törvénysértő eljárással útleveleket osztogatva Dél-Oszétiában és Abháziában, "így állítva elő" azokat az orosz állampolgárokat, akiket meg kell védeni.
A nemzeti kisebbségek iránti orosz aggodalom cinizmusa egyetlen szóval kifejezhető: Csecsenföld - áll Szaakasvili csütörtökön Londonban megjelent írásában.
Az elnök azzal vádolja cikkében az orosz erőket, hogy azok mindkét térség grúz falvaiban - még a konfliktusövezeten kívül is - tisztogatásokat folytatnak, gyújtogatással, nemi erőszakkal és kivégzésekkel.
Szaakasvili szerint Oroszország inváziós forgatókönyvében a következő lépés a rendszerváltás. Ha Moszkva elűzheti a demokratikusan megválasztott grúz kormányt, akkor más demokratikus európai országokat is megfélemlíthet - tette hozzá.
A grúz vezető szerint, ha Moszkva "halálos eszközökkel" próbálja megdönteni a grúziai kormányt, ennek olyan demokratikus eszközökkel kell ellenállni, amelyek több mint hatvan éve fenntartják az euroatlanti békét.
David Miliband brit külügyminiszter csütörtökön, a BBC rádiónak ugyanakkor azt mondta: az orosz akciók azzal a veszéllyel járnak, hogy az európai országok által élvezett "példátlan stabilitási időszak" véget ér.
Miliband szerint Oroszországnak mindenekelőtt azt kell megértenie, hogy ami a Szovjetunió összeomlása óta Kelet-Európában történt, az nem valamilyen nyugati összeesküvés, hanem független, szuverén demokráciák saját iránykijelölő döntéseinek eredménye.
A brit külügyminiszter szerint a grúziai helyzetre helyénvaló a "nemzetközi válság" kifejezés használata, tekintettel arra, hogy több százezer a menekültek száma, és egyértelműen sérült az Oroszországgal határos államok egyikének területi integritása. Hozzátette ugyanakkor: senki nem akar "totális háborút" Oroszországgal.
Miliband kiemelte: a politika és a gazdaság a modern világban összenőtt, és ez is jelzi, hogy mi minden változott az elmúlt 40-50 évben. "Senki nem kérdezte 1968-ban, hogy Csehszlovákia megszállása milyen hatással lesz a szovjet tőzsdére, és 1956-ban sem kérdezte senki, hogy a magyarországi invázió milyen hatást gyakorol a szovjet tőzsdére. Ma már felteszik ezt a kérdést, és ez fontos hatóerő" - fogalmazott a brit külügyminiszter.
Az irányadó orosz RTS tőzsdeindex augusztus eleje óta 18,2 százalékot zuhant.
A grúzok és az oroszok is elszámították magukat
Oroszország nem fél egy új hidegháborútól
Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét
Charles Gati: az orosz viszony az új elnök kezében
A grúz elnök szerint Oroszország "az évek óta előkészített invázióval" birodalma újjáépítésére törekszik, nagyobb ellenőrzést akar Európa energiaellátása felett, és megbüntetné azokat, "akik azt hitték, hogy virágozhat a demokrácia az orosz határok mentén".
Az államfő azt írta: Moszkva dél-oszétiai állampolgárainak védelmére hivatkozva hajtotta végre grúziai invázióját. Ám ez olyan ürügy, amelyet Oroszország már öt éve készít elő cinikus módon, törvénysértő eljárással útleveleket osztogatva Dél-Oszétiában és Abháziában, "így állítva elő" azokat az orosz állampolgárokat, akiket meg kell védeni.
A nemzeti kisebbségek iránti orosz aggodalom cinizmusa egyetlen szóval kifejezhető: Csecsenföld - áll Szaakasvili csütörtökön Londonban megjelent írásában.
Az elnök azzal vádolja cikkében az orosz erőket, hogy azok mindkét térség grúz falvaiban - még a konfliktusövezeten kívül is - tisztogatásokat folytatnak, gyújtogatással, nemi erőszakkal és kivégzésekkel.
Szaakasvili szerint Oroszország inváziós forgatókönyvében a következő lépés a rendszerváltás. Ha Moszkva elűzheti a demokratikusan megválasztott grúz kormányt, akkor más demokratikus európai országokat is megfélemlíthet - tette hozzá.
A grúz vezető szerint, ha Moszkva "halálos eszközökkel" próbálja megdönteni a grúziai kormányt, ennek olyan demokratikus eszközökkel kell ellenállni, amelyek több mint hatvan éve fenntartják az euroatlanti békét.
David Miliband brit külügyminiszter csütörtökön, a BBC rádiónak ugyanakkor azt mondta: az orosz akciók azzal a veszéllyel járnak, hogy az európai országok által élvezett "példátlan stabilitási időszak" véget ér.
Miliband szerint Oroszországnak mindenekelőtt azt kell megértenie, hogy ami a Szovjetunió összeomlása óta Kelet-Európában történt, az nem valamilyen nyugati összeesküvés, hanem független, szuverén demokráciák saját iránykijelölő döntéseinek eredménye.
A brit külügyminiszter szerint a grúziai helyzetre helyénvaló a "nemzetközi válság" kifejezés használata, tekintettel arra, hogy több százezer a menekültek száma, és egyértelműen sérült az Oroszországgal határos államok egyikének területi integritása. Hozzátette ugyanakkor: senki nem akar "totális háborút" Oroszországgal.
Miliband kiemelte: a politika és a gazdaság a modern világban összenőtt, és ez is jelzi, hogy mi minden változott az elmúlt 40-50 évben. "Senki nem kérdezte 1968-ban, hogy Csehszlovákia megszállása milyen hatással lesz a szovjet tőzsdére, és 1956-ban sem kérdezte senki, hogy a magyarországi invázió milyen hatást gyakorol a szovjet tőzsdére. Ma már felteszik ezt a kérdést, és ez fontos hatóerő" - fogalmazott a brit külügyminiszter.
Az irányadó orosz RTS tőzsdeindex augusztus eleje óta 18,2 százalékot zuhant.
A grúzok és az oroszok is elszámították magukat
Oroszország nem fél egy új hidegháborútól
Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét
Charles Gati: az orosz viszony az új elnök kezében
MTI
A hét utolsó kereskedési napja. 
