Őrült verseny a munkaerőért - ezért nőnek így a keresetek?

A KSH legfrissebb adatai szerint 2018. márciusban a bruttó átlagkereset 331 500 forint volt, 11,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában a bruttó átlagkereset 316 300 forint, a nettó átlagkereset 210 300 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, tudta meg a Privátbankár.hu. Márciusban a nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 220 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 229 000 forintra becsülhető.

További részleteket az alábbi linkre kattintva olvashatsz >>>

Veszélyes a munkaerőért folytatott verseny

A Takarékbank elemzője elmondta: a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum emelések hatására nőttek a keresetek. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset havi 343.900 forint volt a hónapban. A nettó bérek szintén 11,3 százalékkal emelkedtek, így a reálbér növekedés 9,1 százalék volt. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 9,5 százalék volt az előző havi 10,5 százalék után - tette hozzá.

Horváth András kifejtette: a közszféra bérei kiugró ütemben, 19,3 százalékkal emelkedtek, amiben jelentős szerepet játszanak az EU pénzekhez kapcsolódó bónuszkifizetések. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások is ezt tükrözik, az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban idén is folytatódik az életpályamodellek érdemi fejlesztése.

Túlteljesítettük a várt ütemet

Az ING vezető makrogazdasági elemzője szerint bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert bár a közszféra hozta, sőt túl is teljesítette a várt dinamikát – különös tekintettel a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekre –, addig a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett. Mindez azt feltételezi, hogy a versenyszféra teljes bérstruktúrája lassan, de biztosan alkalmazkodott az év elején történt minimálbér és bérminimum emelésekhez, ami jelentősen kisebb mértékű, mint tavaly volt.

Virovácz Péter elmondta, a munkaerő iránti kereslet tekintetében a tendenciák továbbra is optimizmust sugallnak. Az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 124 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak száma 16,7 ezer fővel 132,6 ezerre csökkent.

Továbbra is a lakosság a motor

Az Erste Bank Hungary szenior makrogazdasági elemzője kifejtette: habár a fogyasztói infláció is emelkedik, az év vége előtt várhatóan nem éri el tartósan a jegybanki 3 százalékos célt. Ez annyit jelent, hogy nemcsak a nominális bérek, hanem a reálbérek is tovább emelkednek az idei évben, ami a magas fogyasztói bizalommal párosulva támogatja a lakossági fogyasztás további bővülését. A gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje így idén is a lakossági fogyasztás lesz.

Nyeste Orsolya elmondta: a becslések szerint idén 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP, ám az esetlegesen magasabb fogyasztás miatt felfelé irányuló kockázat övezi az előrejelzést. Ugyanakkor a bérek emelkedése, az emelkedő olajár és az esetlegesen gyengébb szinten stabilizálódó forintárfolyam az inflációs kockázatokat is növeli, s az infláció egyre közelebb kerülhet a jegybanki célhoz az elkövetkező hónapokban.