A KSH legfrissebb adatai szerint 2018. márciusban a bruttó átlagkereset 331 500 forint volt, 11,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában a bruttó átlagkereset 316 300 forint, a nettó átlagkereset 210 300 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, tudta meg a Privátbankár.hu. Márciusban a nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 220 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 229 000 forintra becsülhető.
További részleteket az alábbi linkre kattintva olvashatsz >>>
Veszélyes a munkaerőért folytatott verseny
A Takarékbank elemzője elmondta: a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum emelések hatására nőttek a keresetek. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset havi 343.900 forint volt a hónapban. A nettó bérek szintén 11,3 százalékkal emelkedtek, így a reálbér növekedés 9,1 százalék volt. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 9,5 százalék volt az előző havi 10,5 százalék után - tette hozzá.
|
Szórják majd a pénzt a magyarok - legalábbis ebben bízik a kormány A kormány konvergencia programja alapján 2018-2022 között közel másfélszeresére ugorhat a háztartások fogyasztási kiadása. Tovább >>> |
Horváth András kifejtette: a közszféra bérei kiugró ütemben, 19,3 százalékkal emelkedtek, amiben jelentős szerepet játszanak az EU pénzekhez kapcsolódó bónuszkifizetések. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások is ezt tükrözik, az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban idén is folytatódik az életpályamodellek érdemi fejlesztése.
Túlteljesítettük a várt ütemet
Az ING vezető makrogazdasági elemzője szerint bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert bár a közszféra hozta, sőt túl is teljesítette a várt dinamikát – különös tekintettel a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekre –, addig a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett. Mindez azt feltételezi, hogy a versenyszféra teljes bérstruktúrája lassan, de biztosan alkalmazkodott az év elején történt minimálbér és bérminimum emelésekhez, ami jelentősen kisebb mértékű, mint tavaly volt.
Virovácz Péter elmondta, a munkaerő iránti kereslet tekintetében a tendenciák továbbra is optimizmust sugallnak. Az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 124 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak száma 16,7 ezer fővel 132,6 ezerre csökkent.
Továbbra is a lakosság a motor
Az Erste Bank Hungary szenior makrogazdasági elemzője kifejtette: habár a fogyasztói infláció is emelkedik, az év vége előtt várhatóan nem éri el tartósan a jegybanki 3 százalékos célt. Ez annyit jelent, hogy nemcsak a nominális bérek, hanem a reálbérek is tovább emelkednek az idei évben, ami a magas fogyasztói bizalommal párosulva támogatja a lakossági fogyasztás további bővülését. A gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje így idén is a lakossági fogyasztás lesz.
Nyeste Orsolya elmondta: a becslések szerint idén 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP, ám az esetlegesen magasabb fogyasztás miatt felfelé irányuló kockázat övezi az előrejelzést. Ugyanakkor a bérek emelkedése, az emelkedő olajár és az esetlegesen gyengébb szinten stabilizálódó forintárfolyam az inflációs kockázatokat is növeli, s az infláció egyre közelebb kerülhet a jegybanki célhoz az elkövetkező hónapokban.
|
Brutális bérnövekedésre számítanak - ez már a felzárkózás? A tervezett 50 százalékos reálkereset-emelkedés merész, de elérhető cél az érdekképviseletek szerint. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
