A 23. Pünkösdi Nyitott Pincék rendezvény résztvevői a villányi borvidékhez tartozó Baranya megyei Palkonyán 2017. június 4-én. Forrás: MTI/Sóki Tamás

Idén a kései húsvét miatt kissé kitolódott a pünkösd, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep a húsvét és a karácsony után. Eredetét tekintve az ószövetségi zsidó népre vezethető vissza, ők aratási hálaadásként vagy az első zsenge hajtást ünnepelték vele, később pedig a mózesi törvény emléknapja lett. A múlt-kor.hu cikke szerint az ünnep neve a görög pentékoszté, vagyis ötven szóból ered, ugyanakkor hivatalosan hétszer-hét, vagyis 49 nappal következik húsvét (vagy pészah) után. De mit ülünk ilyenkor?

Ilyenkor a keresztény hagyomány a Szentlélek leszálltát ünnepli, az Újszövetség szerint ezen a napon szállt le ugyanis a tanítványokra, mielőtt Jézus a Mennybe ment volna. Ez adta meg az apostoloknak az erőt és szeretetet, amivel végül megalapították a jeruzsálemi ősegyházat, és amiből végül a kereszténység elindult. Bár a katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformjának bevezetése óta már nem számít külön egyházi ünnepnek a pünkösd, ugyanakkor számos országban munkaszüneti nap – 1993 óta nálunk is, Magyarországon.

Mit csinál a nép pünkösdkor?

Régi szép néphagyomány a pünkösdi király, királynő és apródválasztás, ilyenkor ugyanis rengeteg helyen rendeznek búcsút. A falu legényei és leányai ügyességi próbákon vesznek részt, ez lehet lóversenytől a bothúzáson át a rönkhajításig bármi. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában és neki kellett engedelmeskednie a többi fiúnak.

A lányokat ilyenkor (pünkösdi) rózsával díszítették fel, királynőnek öltöztették, és házról-házra jártak vele köszönteni. Az apródszerepet a legkisebbek nyerhették el, egy királynak és királynőnek annyi apródja lehetett, ahányat akart, hogy ők se maradjanak ki a mulatságból. Tartozik azonban ide néphit is: úgy tartják, ha pünkösdkor szép az idő, akkor abban az évben kifejezetten jó bortermés várható.

Ma is lesznek programok, amiken részt vehetnek az érdeklődők, igaz, elsősorban egyházi jellegűek. Erzsébetváros protestáns gyülekezetei például egész napos közösségi programot tartanak majd a Reformáció Emlékparkban, délelőtt 11-kor pedig ünnepi istentisztelet várja az érdeklődőket. Emellett szabadtéri gyermekprogramokat, pódiumbeszélgetést tartanak, továbbá a Luther, a Kálvin és a Harmat Kiadó standjainál és több gyülekezeti pavilonban is várják az érdeklődőket.