Ostor vagy mézesmadzag? A németek sem tudják, mit csináljanak a görögökkel

Vasárnapi nyilatkozatában Guido Westerwelle olyat talált mondani, amit talán már maga is megbánt: a görögöknek esetleg több időt kellene adni ahhoz, hogy a tőlük elvárt megszorításos reformokat végrehajtsák. Igaz, nyilatkozatában az is benne volt, hogy ugyanakkor a görögöktől az eddigi szerződések megtartását is megkövetelik, a reformok alapja nem képezheti vita tárgyát, de ez is elég volt ahhoz, hogy a megszorításpártiak országában felhördüljenek – írják német és spanyol lapok.

A német kormány másként gondolja

A Handelsblatt.com és a Reuters szerint hétfőn már ő is finomított is álláspontján, a német kormány pedig Georg Streiter szóvivő útján azt közölte, a hivatalos álláspont szerint nincs itt az ideje annak, hogy bármiféle halasztást vagy hosszabbítást adjanaka  görögöknek a mentőcsomagért cserében vállalt kötelezettségek végrehajtására. „Döntő jelentőségű most a trojka számára (az EKB, az EU és az IMF) az, hogy lássa, a görögök ragaszkodnak a megállapodásokhoz és teljes mértékben végrehajtják a megállapodott reformokat”.

Meg nem nevezett kormányzati források is közölték, hogy Westerwelle nyilatkozata nem a kormány hivatalos álláspontját tükrözte. „Világos számunkra, hogy Görögországot nem szabad túlerőltetni” – mondta viszont a változatosság kedvéért Georg Streiter pénzügyminiszter-helyettes a Reuters szerint.

Pálfordulás a német politikusok egy részénél

A Handelsblatt.com egyenesen arról ír, hogy „a Görögország-vita bizarr formákat vesz fel: Görögország megmentői először ostorral próbálkoztak.  Most pedig, csupán egyetlen nappal a választások után, amikor a konzervatív Nea Dimokratia lett a legerősebb erő, a mézesmadzag van napirenden” (szó szerint: cukros kenyér).  A lap szerint pont Németország, amely viszonylag szolid állapotú pénzügyi rendszerével eddig a stabilitás horgonyának tartotta magát Európában, hirtelen úgy néz ki, mintha kicserélték volna.

Egyre több német politikus beszél könnyítésekről Westerwelle pénzügyminiszteren kívül is. Steffen Kampeter pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a görögöknek „akkor lehet további segítséget adni, ha betartják a szerződéseket”. Majd ő is megjegyzi, hogy nem szabad Görögországot túlterhelni.

Jobboldali vezetők a plafonon

A megszorítások pártján levő német politikusok viszont a plafonon vannak. A legnagyobb német konzervatív párt, a CDU (Kereszténydemokrata Unió) gazdasági tanácsának elnöke, Kurt Lauk például azt mondta, a görögöknek időbeli engedményeket adni csak szemfényvesztés, amely idővel csak egyre drágább lesz. A választások semmin sem változtatnak, Görögországnak változatlanul nincs versenyképes termelése, hatékony adóigazgatása és rugalmas munkaerőpiaca. Az EU-nak ezért ki kell tartania az eddigi megállapodások mellett – így a Handelsblatt.com.

A liberális parlamenti párt, az FDP is keménykedik: frakcióvezetőjük, Frank Schäffler szerint Görögország nem hajtotta végre a trojka előírásait, ezért június végén nem szabad neki a következő 31,2 milliárd eurós részletet átutalni. ”Ha újabb halasztást adnak a hitelezők, akkor teljesen nevetségessé teszik magukat” – tette hozzá. Szerinte ebben az esetben Görögország és a pénzpiaci szereplők tovább zsarolják majd az EU-t, amit az adófizetők fognak megfizetni.

Könnyítések és javítások?

Martin Schulz baloldali politikus (SPD), az Európai Parlament elnöke szerint az volt az alapvető feltétele a konstruktív együttműködésnek, hogy a görögök elkötelezzék magukat a megállapodások betartása mellett. Ezen az alapon állva most lehet beszélni némi könnyítésekről és javításokról.