Márciusban gyakorlatilag összeomlott a magyar beszerzési menedzserindex (BMI), és története legalacsonyabb értékét mutatta. Ezt követően az áprilisi, majd a májusi értékek már kevésbé voltak elkeserítőek, míg a szerda reggel publikált júniusi adatra azt lehet mondani, hogy az utóbbi hónapok után talán a legreálisabb képet festi a várható folyamatokról. A hazai mutató értéke 47 pont volt júniusban az előző havi 40,7 pont után - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. Ez alapján a válaszadók az előző hónaphoz képest továbbra is kedvezőtlen folyamatokról számoltak be, bár lényegesen enyhébb mértékben.
A BMI üteme még mindig szűkülést mutat, és továbbra is 50,0 pont alatt maradt. A 2020 június havi index nagyobb ugyan a májusi (40,7) értéknél, de így is a valaha volt legalacsonyabb júniusi érték. A korábbi legalacsonyabb júniusi értéket 2009-ben mértek a pénzügyi válsággal kapcsolatban (47,2).
Ugyanakkor ahhoz képest, hogy a BMI márciusi értéke 29,1 pont lett, ami teljes összeomlást vetített előre, most moderált visszaesésről beszélhetünk. Nem mellesleg márciusban az alapvető termelésen kívül mindent leállító Olaszország indexénél is alacsonyabb volt a magyar BMI.
Azt lehet mondani, hogy a 47 pontos érték abból a szempontból indokolt lehet, hogy egyes szektorok, így a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú autógyártás kapcsán még mindig nagyon sok a kérdőjel, ami indokolhatja azt, hogy a BMI még mindig szűkülést mutat.
Sokkal optimistább a kép ugyanakkor, ha a magyar adatokat összevetjük akár a német, akár az Európai Unió mutatójával. A német érték 45,2 pont lett, amely a várakozásokat ugyan meghaladta, de hasonlóan a magyar BMI-hez ez továbbra is a gazdaság lassulását mutatja. Ami az Európai Unió ilyen mutatóját illeti, ott a szerdán közölt adatok szerint 47,4 pont lett a beszerzési menedzserindex, amely nem csak a német, de a magyar számot is meghaladja. Összességében persze ez is azt vetíti előre, hogy az idei évben lassú kilábalást várnak a vállalatok. Érdekességként meg lehet említeni, hogy a gazdasági nyitás után az olasz vállalatvezetők kifejezetten optimisták lettek (persze figyelembe véve azt is, hogy ott milyen hatalmas gazdasági károkkal járt a járvány), hiszen az ottani BMI értéke az uniós átlagot is meghaladta, és 47,5 pont lett.
Azt persze érdemes megjegyezni, hogy a BMI nem egy egzakt mutató, sokkal inkább a vállalatvezetők várakozásai, és esetleg a rövid távon tapasztalható hangulati elemek tükröződnek benne. Többek között ez indokolta azt, hogy a magyar mutató miért csuklott össze olyan brutálisan márciusban, és miért lett minden más nagy európai országénál gyengébb a magyar BMI. Akkor az év elején tapasztalható növekedés és optimizmus csapott át hirtelen óriási pesszimizmusba, majd egy mérsékeltebb, de még mindig negatív hangulatba. A trend ugyanakkor azt jelzi, hogy a magyar vezetők látják a folyamatos visszaépülést, hiszen a mélyponthoz képest hónapról hónapra magasabb értékeket látnunk. Hasonló egyébként a helyzet mind a német, mind az uniós indexnél is.
Az egyre kisebb pesszimizmushoz vélhetően hozzájárul az, hogy az EU-n belül immár ismét megnyíltak a határok, és elindult a termelés és a kereskedelem. A gazdasági kilábalás érdekében pedig mind nemzeti, mind közösségi szinten komoly erőforrásokat mozgósítanak a kormányok és a Bizottság. Így, amennyiben nem lesz a járványnak komoly második hulláma, akkor jó eséllyel a következő hónapokban a BMI értékek közelítenek majd a növekedést jelző 50 pont feletti szinthez.
Alapvetően jó hangulatban zajlott a kereskedés a budapesti tőzsdén, a Mol 8 százalékot meghaladó csökkenésétől sem szabad megijedni. 
