4p
Hozták magukat a szocdemek, nagyot mentek a Zöldek, tovább süllyednek a kereszténydemokraták – így összegezhető a hétvégi hamburgi választás eredménye. A törvényhozásba becsusszant a radikális bal- és jobboldal is, nem került be viszont a liberális párt. A CDU másfél évtized alatt elvesztette helyi szavazóinak háromnegyedét, Angela Merkel fokozatos háttérbe vonulása óta pedig nincs valódi vezére. A párt ma előrehozta a tisztújítást.
Marcus Weinberg, a CDU hamburgi csúcsjelöltje, Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke és Angela Merkel német kancellár Berlinben a párt mai vezetőségi ülése előtt. EPA/JENS SCHLUETER

Valószínűleg továbbra is baloldali-zöld vezetése marad Németország második legnagyobb városának, miután mindkét politikai erő jól szerepelt a vasárnapi törvényhozási választáson.

Baloldali-zöld fellegvár

A Szociáldemokrata Párt ugyan több mint hat százalékpontot gyengült 2015-höz képest, de még így is simán nyert: a szavazók 39 százaléka voksolt jelöltjeire. Ez ahhoz viszonyítva jó eredmény, hogy a párt országosan évek óta válságban van, és tömegével pártolnak el tőle a választók – szövetségi szinten a németek mindössze 13-15 százaléka támogatja.

Önmagukhoz képest szintén jól szerepeltek a Zöldek, amelyek a szavazatok 24 százalékát szerezték meg, és ezzel megduplázták támogatottságukat. Az ökopárt népszerűsége országosan is jelentősen nőtt az elmúlt években – a legfrissebb felmérések szerint a választók több mint húsz százaléka szavazna rá.

Mindez persze nem túl meglepő, hiszen a csaknem kétmillió lakosú Hamburg hagyományosan nyitott, kozmopolita városnak számít, ahol a lakosság harmada migrációs hátterű. Az SPD sorozatban a harmadik választását nyerte itt.

A baloldali-zöld erőket alighanem segítette a magas, több mint 63 százalékos részvétel is – a hanaui vérengzés (egy feltehetően pszichés betegségben szenvedő, szélsőjobboldali eszméket valló férfi lelőtt kilenc migrációs hátterű embert) aktivizálhatta azokat a szavazókat, akik a szélsőjobb térnyerésétől tartanak.

Bekerült egyébként a tartományi törvényhozásba a szocdemektől balra álló Die Linke (A Baloldal), amely fél százalékpontot javítva a voksok több mint kilenc százalékát kaparintotta meg.

Bekúszott az AfD

A magas részvétel ellenére szintén átvitte a lécet az Alternatíva Németországért (AfD), amelyet elemzők egy része jobboldali-populistának, más része szélsőjobboldalinak tart, és egyúttal közvetve felelőssé tesz a hanaui támadásért mondván, hogy retorikája előkészíti a terepet a szélsőjobboldali ámokfutásoknak.

Az AfD a szavazatok 5,3 százalékát szerezte meg, és ezzel ugyan 0,8 százalékpontot gyengült, de átlépte az öt százalékos bejutási küszöböt. (A hétfő esti végleges adatok szerint viszont végül nem került be a helyi parlamentbe a liberális párt, amely csupán 4,9 százalékot kapott – a szerk.) Az AfD országosan ugyan jóval erősebb – jelenleg a szavazók 15 százaléka voksolna rá –, de ez elsősorban az erős kelet-németországi bázisának köszönhető.

Az ország nyugati részén, különösen a nagyvárosokban viszont alacsony a támogatottsága, azaz a hamburgi eredménye papírformának tekinthető.

Romokban a CDU

Míg az AfD akár örülhet is (legalábbis a bejutásnak), ez már aligha mondható el a Kereszténydemokrata Unióról (CDU).

A jobbközép párt történelmi mélypontra süllyedt az Elba-parti városban: a voksok alig több mint 11 százalékát szerezte meg. Összehasonlításul: 2004-ben és 2008-ban még 47, illetve 43 százalékot kapott, és ezzel megnyerte a választást. De még 2011-ben és 2015-ben is jóval jobb eredményt ért el a mostaninál (22, illetve 16 százalék).

A CDU országosan is válságban van évek óta: szövetségi szinten támogatottsága 27 százalék körül mozog. (2017 szeptemberében még 33 százalékkal nyert választást a párt.)

Keresik Merkel utódját

Ráadásul Angela Merkel fokozatos háttérbe vonulásával – a kancellár 2018 decemberében távozott a CDU éléről – vezetői válság alakult ki: Merkel utóda, Annegret Kramp-Karrenbauer pártelnök két hete jelentette be, hogy  nem kíván kancellárjelölt lenni a következő szövetségi parlamenti választáson, és a jelöltkiválasztás folyamatának megszervezése után távozni fog a párt éléről.

A káosz elkerülése érdekében a CDU most felgyorsítja az utódkeresési folyamatot: a FAZ szerint az új elnököt április 25-én rendkívüli közgyűlésen fogják megválasztani. A lehetséges jelöltek között van Friedrich Merz korábbi frakcióvezető, Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Jens Spahn egészségügyi miniszter és Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke.

A hamburgi eredmény mindannyiunkat fel kell, hogy ébresszen. Nagy a tét

kommentálta a vasárnapi választást Jens Spahn. Daniel Günther, Schleswig-Holstein miniszterelnöke pedig azt mondta: egy vezetés nélküli pártnak az emberek nem szavaznak bizalmat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nálunk zuhan, az osztrákoknál izmosodik az ipar
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 16:31
Az osztrák ipari termelés nőtt augusztusban éves szinten az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) pénteken közzétett adatai szerint.
Makro / Külgazdaság 60 százalékkal esett vissza Ukrajna gázkitermelése a pénteki orosz támadás után
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 12:53
Több régióban, köztük Kijev megyében az áramszolgáltatók vészhelyzeti lekapcsolást vezettek be.
Makro / Külgazdaság Autoriter rendszer elleni küzdelemért adták az idei Nobel-békedíjat
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 11:39
A venezuelai María Corina Machado halálos fenyegetéseket is kapott, ezért költöznie kellett, de az országban maradt. A Nobel-bizottság a díjátadón arról beszélt: a demokrácia azokon az embereken múlik, akik nem maradnak csendben.
Makro / Külgazdaság Véget ért a Napkirályok kora – e nélkül halálra van ítélve egy cég
Imre Lőrinc | 2025. október 10. 10:16
A generációváltás csak egy jól hangzó szlogen, valójában világszinten a cégek kevesebb mint ötödére jellemző, hogy családon belül öröklődik tovább a vállalatirányítás. Ami elengedhetetlen, az a független menedzsment: a rendszerváltozás utáni időszak első generációs vállalkozói ugyanakkor nehezen mondanak le a Napkirály-státuszukról. Cikkünkben a hazai kkv-szektor tipikus problémáira egy magyar viszonylatban ritkaságszámba menő fúzió segítségével világítunk rá.
Makro / Külgazdaság Trump megtiltaná a kínai légitársaságoknak, hogy Oroszországon keresztül repüljenek az USA-ba
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 08:54
Az amerikai légitársaságok régóta kifogásolták, hogy a kínai gépek átrepülhetnek az orosz légtéren, az amerikai repülők viszont nem. Trump az után beszélt a terveiről, hogy Kína szigorította a ritkaföldfémek exportellenőrzését.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint az EU a Tisza Párt adóemeléséből finanszírozná az ukránokat
Csabai Károly | 2025. október 10. 08:39
A kormányfő a szokásos péntek reggeli közrádiós interjúját ezúttal Kolozsváron adta.
Makro / Külgazdaság Kidobná Spanyolországot a NATO-ból Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 07:58
Az amerikai elnök szerint nincs rendben, hogy Spanyolország nem egyezett bele abba, hogy a GDP 5 százalékát költsék az ország védelmére.
Makro / Külgazdaság Ismét 420 alatt a svájci frank
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 07:27
Jól indult a péntek a forintnak, az euróval és a dollárral szemben is erősödni tudott. 
Makro / Külgazdaság Részvény, arany vagy ingatlan: mibe fektessünk válság idején?
Imre Lőrinc | 2025. október 9. 18:31
Válságról-válságra éljük az életünket, az elmúlt hat-hét évben teljesen más viszonyok alakultak ki a globális gazdaságban, mint a megelőző évtizedekben – hangzott el a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Befektetői Klubon. A portfóliókat is ennek tudatában érdemes kialakítani: ideje lehet növelni a reáleszközök súlyát, és az sem mindig egyértelmű, hogy a kötvény lesz a nyerő befektetés.
Makro / Külgazdaság Ezt üzenték a horvátok a Molnak az Adria kőolajvezetékről
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 16:55
A Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalat nem eladó, ilyen lehetőséget a kormány nem fontolgat – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kabinet ülésén.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG