|
| Marcus Weinberg, a CDU hamburgi csúcsjelöltje, Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke és Angela Merkel német kancellár Berlinben a párt mai vezetőségi ülése előtt. EPA/JENS SCHLUETER |
Valószínűleg továbbra is baloldali-zöld vezetése marad Németország második legnagyobb városának, miután mindkét politikai erő jól szerepelt a vasárnapi törvényhozási választáson.
Baloldali-zöld fellegvár
A Szociáldemokrata Párt ugyan több mint hat százalékpontot gyengült 2015-höz képest, de még így is simán nyert: a szavazók 39 százaléka voksolt jelöltjeire. Ez ahhoz viszonyítva jó eredmény, hogy a párt országosan évek óta válságban van, és tömegével pártolnak el tőle a választók – szövetségi szinten a németek mindössze 13-15 százaléka támogatja.
Önmagukhoz képest szintén jól szerepeltek a Zöldek, amelyek a szavazatok 24 százalékát szerezték meg, és ezzel megduplázták támogatottságukat. Az ökopárt népszerűsége országosan is jelentősen nőtt az elmúlt években – a legfrissebb felmérések szerint a választók több mint húsz százaléka szavazna rá.
Mindez persze nem túl meglepő, hiszen a csaknem kétmillió lakosú Hamburg hagyományosan nyitott, kozmopolita városnak számít, ahol a lakosság harmada migrációs hátterű. Az SPD sorozatban a harmadik választását nyerte itt.
A baloldali-zöld erőket alighanem segítette a magas, több mint 63 százalékos részvétel is – a hanaui vérengzés (egy feltehetően pszichés betegségben szenvedő, szélsőjobboldali eszméket valló férfi lelőtt kilenc migrációs hátterű embert) aktivizálhatta azokat a szavazókat, akik a szélsőjobb térnyerésétől tartanak.
Bekerült egyébként a tartományi törvényhozásba a szocdemektől balra álló Die Linke (A Baloldal), amely fél százalékpontot javítva a voksok több mint kilenc százalékát kaparintotta meg.
Bekúszott az AfD
A magas részvétel ellenére szintén átvitte a lécet az Alternatíva Németországért (AfD), amelyet elemzők egy része jobboldali-populistának, más része szélsőjobboldalinak tart, és egyúttal közvetve felelőssé tesz a hanaui támadásért mondván, hogy retorikája előkészíti a terepet a szélsőjobboldali ámokfutásoknak.
Az AfD a szavazatok 5,3 százalékát szerezte meg, és ezzel ugyan 0,8 százalékpontot gyengült, de átlépte az öt százalékos bejutási küszöböt. (A hétfő esti végleges adatok szerint viszont végül nem került be a helyi parlamentbe a liberális párt, amely csupán 4,9 százalékot kapott – a szerk.) Az AfD országosan ugyan jóval erősebb – jelenleg a szavazók 15 százaléka voksolna rá –, de ez elsősorban az erős kelet-németországi bázisának köszönhető.
Az ország nyugati részén, különösen a nagyvárosokban viszont alacsony a támogatottsága, azaz a hamburgi eredménye papírformának tekinthető.
Romokban a CDU
Míg az AfD akár örülhet is (legalábbis a bejutásnak), ez már aligha mondható el a Kereszténydemokrata Unióról (CDU).
A jobbközép párt történelmi mélypontra süllyedt az Elba-parti városban: a voksok alig több mint 11 százalékát szerezte meg. Összehasonlításul: 2004-ben és 2008-ban még 47, illetve 43 százalékot kapott, és ezzel megnyerte a választást. De még 2011-ben és 2015-ben is jóval jobb eredményt ért el a mostaninál (22, illetve 16 százalék).
A CDU országosan is válságban van évek óta: szövetségi szinten támogatottsága 27 százalék körül mozog. (2017 szeptemberében még 33 százalékkal nyert választást a párt.)
Keresik Merkel utódját
Ráadásul Angela Merkel fokozatos háttérbe vonulásával – a kancellár 2018 decemberében távozott a CDU éléről – vezetői válság alakult ki: Merkel utóda, Annegret Kramp-Karrenbauer pártelnök két hete jelentette be, hogy nem kíván kancellárjelölt lenni a következő szövetségi parlamenti választáson, és a jelöltkiválasztás folyamatának megszervezése után távozni fog a párt éléről.
A káosz elkerülése érdekében a CDU most felgyorsítja az utódkeresési folyamatot: a FAZ szerint az új elnököt április 25-én rendkívüli közgyűlésen fogják megválasztani. A lehetséges jelöltek között van Friedrich Merz korábbi frakcióvezető, Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Jens Spahn egészségügyi miniszter és Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke.
A hamburgi eredmény mindannyiunkat fel kell, hogy ébresszen. Nagy a tét
– kommentálta a vasárnapi választást Jens Spahn. Daniel Günther, Schleswig-Holstein miniszterelnöke pedig azt mondta: egy vezetés nélküli pártnak az emberek nem szavaznak bizalmat.
Az atomprogramról még van mit egyeztetni. 
