Jorgosz Papandreu 2010-ben tartott előadást a Budapesti Corvinus Egyetemen. MTI Fotó: Földi Imre

Sokszor természetesnek vesszük azt a változást, amely Európában történt az elmúlt években, pedig nem ártana felfigyelni arra, mennyi minden változott a környezetünkben - mondta el Jorgosz A. Papandreu korábbi görög miniszterelnök a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület konferenciáján.

Látni kell, hogy Görögország a diktatúra után úgy csatlakozott az EU-hoz , hogy jóval kevesebb volt a feltétel, ennek köszönhetően az államhatalomban elmaradt az intézményi reform, autoriter államigazgatással csatlakoztak.

A bizalom aláásói

Amikor miniszterelnökké választottak, egyértelművé tettem: vagy meglépjük a szükséges intézkedéseket, vagy elsüllyedünk - mondta a szakember, aki emlékeztetett, mikor átvette a kormányt, kiderült, hogy az elődeik a költségvetési hiányt statisztikailag meghamísították, így a hivatalos 6 százalék helyett 15,7 százalék volt. Kiderült, hogy az államigazgatásban a bejelentett létszám közel kétszerese volt a hivatalosnak elismertnek

Márpedig az ilyen jellegű csalások a bizalom és a kompromisszum esélyét is aláásták, de a piacok sem szavaztak bizalmat ezek után nekünk – mondta Papandreu, emlékeztetve arra, hogy Angela Merkel a csalásokra hivatkozva vélte úgy, hogy a görögöknek maguknak kell megoldaniuk a gondjaikat. Természetesen a széles nyilvánosság előtt ezek a mondatok nem így hangzanak el – mondta a volt görög miniszterelnök.

A modern időknek nincsenek jósai

Az államférfiak az ókori időkben Delphoi-ban vagy egyéb jósdákban kértek tanácsot, én is igyekeztem a megválasztásom előtt tanácsot kérni szakemberektől. Ekkor tapasztaltam meg azt, hogy Európa nem volt felkészülve a válságra és megosztottá vált: mit kell tenni, vagy azon, hogy kin verjük el a port. A franciák (és a görögök) a szolidaritás elvét hangsúlyozták – szerintünk meg kell osztani a gondokat és létrehozni egy pénzügyi alapot.

Papandreau bírálta Németországot, hogy nem támogatta az ilyen az államközösségi eurókötvények kibocsátását. Megértem a németeket, akik nem az előnyöket, hanem a kockázatokat látták az intézkedésekben, de az eddiginél jobban védeni kellett volna az integrációt – mondta a politikus.

A volt görög kormányfő Paul Walkert idézte, aki szerint Amerikában napok alatt „megoldották” volna a gondokat, de Európában „drámát” csináltak a történtekből. Mi görögök is sziszifuszi munkát végeztünk: ha például lecsökkentettünk drasztikusan a nyugdíjakat, újabb problémák kerültek elő. Ennek oka az, hogy nem kaptunk elég időt a szükséges intézkedések végrehajtására. Ennek okán növekedett a frusztráció és retorikájukat tekintve a lázadók kerültek hatalomra. Olyan kormány került hatalomra, amelyek túl sokat ígért, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy újra elfogyott a tárgyalófelek türelme.

Márpedig most türelem és kompromisszumok kellenek. Fontos lenne, hogy mindkét oldal gondolja át, milyen intézkedések képesek valóban megoldásra vezetni – mondta Papandreu, emlékeztetve arra, hogy az IMF már beismerte, hogy korábbi vélekedéseinek egy része hibás volt.

Kompromisszumhiány

Az elsődleges többlet 4,5 százalékos szintjét a mi kormányunk idején tarthatónak tartotta, s képes volt többlettel zárni - emlékeztetett Papandreu. Szerinte nemcsak a hitelezőknek, de a görögöknek is lépniük kell. A mai kormánynak egy átfogóbb „görög tervet” kell letenni az asztalra - a nyugdíjrendszer még mindig fenntarthatatlan, a bürokrácia rendszere tovább zsugoríthatóbb, az adórendszert, az adófizetések rendjét is át kell alakítani. De ehhez idő kell – hangsúlyozta a szakember.

Ha a transzparenciát hamarabb sikerült volna megteremteni, 8 százalékkal lehetett volna növelni a GDP-t – idézett közgazdasági adatokat a politikus. Az ebbe az irányba tett sikeres lépések között emlékeztetett arra, hogy a túlzott gyógyszerfelírások ellen bevezetett elektronikus gyógyszerfelírás rendszerének bevezetése 95 százalékkal csökkentette a kiadásokat.

Hogy kezeljük a szívrohamot?

Papandreau Gerhard Schröder korábbi német kancellárt idézte, aki szerint a reformot és megszorításokat nem lehet egyszerre végigvinni. Önmagában a megszorítás nem elég, ha a szabályozást változtatjuk az kismértékben már segíthet, de a legfontosabb a mentalitás megváltoztatása. Ha valaki infrarktust kap, előbb az intenzíven az életét mentik meg, majd utána jöhetnek az egyéb sürgős intézkedések, beavatkozások, de a legfontosabb az életmód-váltás. A görög nép készen állt erre, de a hitelezők nem adtak ehhez elég időt – mondta a volt miniszterelnök, akinek beszédéből ugyanakkor kiderült, hogy az intézkedések támogatásában is volt még hiányosság, hiszen például a medencékre kivetett ingatlanadó alapját leginkább a google earth révén tudták felmérni, nem a bevallásokból.

Az OECD felmérése cáfolja, hogy lusták vagyunk: nálunk a legmagasabb a ledolgozott munkaórák száma – mondta Papandreu, aki szerint igaz, hogy Görögországban komoly gondok vannak, de más piacokon is gondok és kihívások vannak az eurózóna perifériáján. Ezek a területek viszik a terheket és nem maga az eurózóna viselte a gondokat – ezt a volt görög miniszterelnök arra vezette vissza, hogy az eurózóna tagjai nem bíztak önmagukban.

Görögország a világgazdaság 0,5 százalékát képviseli, de rendszerszintű gondokat jelezhetünk előre – mondta Papandreu, aki szerint, ha az EU-válasz 2012-ben erőteljesebb lett volna, ma nem kellene újabb válságot átélni. Kár volt bűnbakként megjelölni Görögországot, mert ennek okán hiba volt azt feltételezni, hogy a piac 2012-ben már kész lesz finanszírozni Görögországot – emlékeztetett.

Görögországban a történelem leggyorsabb fiskális kiigazítása zajlott le – hívta fel a figyelmet Papandreu. Ennek nyomán a GDP 25 százalékát elvesztették.

Az elért eredmények ellenére ma ismét ott tartunk, hogy államcsőd előtt állunk, miközben Európa ma már jóval stabilabb. További megszorításokra, magasabb adókra is szükség van, de a másik oldalon az adósságcsomag kezelése is alapvető a piac bizalmának elnyeréséhez, márpedig erről közösen kell dolgoznunk – mondta a volt görög miniszterelnök, aki szerint Grexit katasztrófális következményekkel járna.

Európa együtt fontos - katasztrófa lenne a Grexit

Európai problémákról szólva a volt görög miniszterelnök az adóelkerülést Európa egyik legnagyobb gondjának nevezte, aki szerint szükség van arra, hogy itt létrejöjjön egy egyenlőségre alapuló rendszer.

Vagy kollektíven lépünk fel humanizáljuk a globalizálciót, vagy elvesztjük a hitünket a globalizációban és akkor politikai törzsiesedés következik be, ahol a migránsokat etnikumként kirekesztően kezelik. Fogyóban vagyunk, igenis lehetőséget kell adni a bevándorlóknak arra, hogy ők is az európai gazdaság megbecsült tagjai legyenek – foglalt állást a mai magyar politikában is kiemelt kérdésben a politikus.

Európában olyan lehetőségeink vannak, amelyek sikerre vezethetnek. Lehet, hogy sokan vitatják az ötletem, de én több Európában hiszek – mondta Papandreu. Szerinte Európa meg tudja változtatni a globális gondolkodást – idézte például Európa GMO-ellenességét, amely legyűrhetetlen szálka az amerikaik szemében. Fontos tudatosítani: Európai a pozitív értékeket képviseli a világban.

2015-ben külön-külön egyetlen európai ország sem kerülhetne be az OECD első 7 országába, Németország a 8. Minden országnak más és más kooperatív előnye van, amelyet nyújtani tudnak a közösbe – hívta fel a figyelmet Papandreu, aki szerint szükség van egy új zöld fordulatra, amely fenntartható alapra helyezné Európa energiahelyzetét.

Európának EU-szinten nincs komoly adóssága, így volna mód EU-kötvényeket kibocsátani a jövő beruházásainak finanszírozására. Mind közlekedési, mind energetikai, mind kommunikációs csattornák terén a periféria meglehetősen lemaradt, itt felzárkózásra van mindenképp szükség.

Magyar euró: vigyázzanak az árfolyammal

Magyarország az EU-csatlakozáskor vállalta, hogy belép az eurózónába, de az eurózónának is lépésekre, intézkedésekre, reformokra, hogy az újabb bővítési kör megtörténjen. Természetesen az országoknak is sokat kell tenniük ahhoz, megfeleljenek a feltételeknek – mondta a szakember. Papandreu szerint az eurózónán kívüli országok komoly előnye a szabadság. Az intézményi kapacitások tekintetében Magyarország jól áll – mondta a politikus, aki szerint a túl erős árfolyamon történő euró-csatlakozáson a görögök sokat vesztettek – erre Budapestnek is figyelnie kell majd.