|
| A román kormány lemondását követelő tüntetők a bukaresti kormánypalota előtt 2017. február 5-én. Forrás: MTI/Baranyi Ildikó |
Az EU-hoz több mint tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Románia most először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet – írja az MTI. Bukarest már véglegesítette a "Kohézió mint közös európai érték" mottójú programját, amelyben a tagállamok közötti összetartást, valamint a megosztottság csökkentését és a megkülönböztetés felszámolását tűzte ki célul.
A konvergencia mellett a versenyképesség megerősítésére, a munkahelyteremtésre, az innovációra, a digitalizációra és a fenntarthatóságra kívánnak összpontosítani, emellett a biztonság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcra, a kibervédelem fokozására, illetve a határok védelmére.
A román kormány fontosnak tartja Európa globális szerepének és védelmi képességeinek megerősítését, a nyugat-balkáni EU-bővítés elősegítését, a multilateralizmus támogatását. Fókuszba kívánják helyezni a közös értékek, például a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok védelmét, a szolidaritás, az esélyegyenlőség megerősítését, a fellépést a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a populizmus ellen.
Felkészült? Nem készült fel?
Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 10-én Bukarestbe látogatnak, ahol a román prioritásokról egyeztetnek. Klaus Iohannis jobboldali román elnök novemberben úgy vélekedett, hogy a baloldali kormány nincs felkészülve az uniós elnökségre, később azonban visszavonta ezen kijelentését.
Májusban rendezik az európai parlamenti választásokat, ezért szakértők szerint a most kezdődő félév különösen jelentősnek számít.
Rotációs elnökség
A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.
Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.
|
A “problémás gyermek” A “problémás gyermeknek” (“Sorgenkind”) kellene az ideges EU-t stabilizálnia – hangzik az N-tv.de német hírportál cikkének címe. Miközben ugyanis az EU-nak égető szüksége lenne a stabilitásra, szomszédunk maga is egyre inkább problémás esetté válik, ami sokakat aggaszt az államszövetségben. Az EU Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker most egy interjúban kétségbe vonta Románia alkalmasságát annak “belső viszonyai” miatt. Ez alatt vélhetően azt értette, hogy a szocialista kormány az országban állandó harcban áll a polgári ellenzékhez közel álló Klaus Iohannis elnökkel. Brüsszelben aggódva figyelik a készülő igazságügyi reformot is, lehetséges, hogy Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan eljárást indítanak ellene (a hetes cikkely szerint). Azt is gyanítják, hogy a kormányzó pártot a háttérből valójában az a Liviu Dragnea irányítja, akit elítéltek választási manipuláció miatt. |
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
