Egy szekszárdi vállalkozó tavaly decemberben kezdte meg egy szlovák vállalat eső, csapadék, tűzoltóvíz és szennyvíz tárolásra is alkalmas tartályait forgalmazni. Mivel külföldön ilyen föld alatti tárolókat alakítanak át óvóhelynek, megkereste őket egy ismert vállalkozó, aki a biztonságpolitikában is jártas, s tőlük kért tanácsot az ingatlanára tervezett bunkerhez.
A cégnek azóta sem volt több megkeresése vagy ajánlatkérése, igaz, nem is bánják, mert profiljuk teljesen más - írja laptársunk, az Mfor.hu.
„Ha valaki valóban komoly óvóhelyet akar, ami kibírja az atomrobbanást, nemcsak iszonyú sok pénzébe kerül, de bizonyos idő után éhen is hal, vagy elfogy az oxigénje. De Magyarországon egyébként is más az óvóhelyekhez és a félelemhez való viszonyunk, mi teljesen máshogy szocializálódtunk, mint a csehek és a többiek, hiszen nálunk sokan úgy éltek, mintha nem is lenne háború. Sőt, attól, hogy a Don-kanyarnál haltak meg magyarjaink, itthon ugyanúgy zajlott az élet” – vélekedik Balogh Sándor.
De más, kifejezetten ezzel a profillal működő cégeknél sincs nagyüzem.
„Az orosz-ukrán háború viszont egy jottányival sem növelte meg az érdeklődést az óvóhelyek iránt. Ez egy réteg kiváltsága, olyan exkluzív szolgáltatás, amely borzasztó diszkréciót kíván, ezért árakat sem fogok mondani” – fogta rövidre a neve elhallgatását kérő úriember a tájékoztatást.
Jóval beszédesebb egy másik cégvezető, aki pusztán azért kérte az anonimitást, mert több üzletáguk miatt szeretné elkerülni a keresztérdeklődéseket, s a világhálón úgyis meg lehet találni őket. Már a telefonban is szűrik az érdeklődőket, mert hiába érzi mindenki az önvédelemre és öngondoskodásra való hajlamot, a költségek a sok milliótól a csillagos égig terjednek.
"Általában ott szokott elvérezni a dolog, hogy sok magánember számára finanszírozhatatlan, hogy olyan bunkert építtessen, aminek valódi funkciója van" - mondja a cégvezető.
Éves megrendeléseik száma bőven tíz alatti, és alapvetően az határozza meg az óvóhelyépítési lehetőségeket, hogy miből lehet kiindulni. Tehát amikor még építés előtt áll egy családi ház, ott nagyságrendekkel jobban és könnyebben lehet óvóhelyet kialakítani, mint ha egy meglévő épület alá szeretnének, amelyek többsége sajnos nem alakítható át, legalábbis olyanná, amilyeneket a katasztrófafilmekben látni.
Arra a kérdésre, hogy üzletemberek, vagy politikusok-e a megrendelőik, s hogy egy igazi óvóhely mennyibe kerül, azt mondja, méret- és személyfüggő.
„Változó, honnan jönnek a megrendelők, az biztos, hogy nem kétkezi gyári munkások. A költséget illetően, ha egy 100 négyzetméteres családi házat 23 milliótól 2 milliárdig is fel lehet építeni igénytől függően, akkor egy bunker, amiben 1-2 hetes, teljes körű, önellátást biztosító és tényleg megfelelő védelmet adó, föld alatti helyiség van, a tiszta költség 80-100 millió forint körül mozog” - tájékoztatat a költségekről a vállalkozó.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
