Két fontos, az orosz olajexportot korlátozó intézkedés is mától lépett életbe. A G7 csoport által elfogadott ársapka jelenleg 60 dollárban maximalizálja az exportált orosz kőolaj árát, és ehhez Ausztrália, illetve az EU 27 tagállama is csatlakozott. Ezzel párhuzamosan életbe lépett az uniós olajembargó is, amely megtiltja az orosz nyersolaj tengeri úton történő importját az unió területére (mint tudjuk, Magyarország és a csővezetéken szállított orosz olaj egyelőre mentességet kapott a szankció hatálya alól).
Oroszország előre közölte, hogy nem fog olajat eladni az ársapkát elfogadó államoknak, és az orosz vezetők azt is többször elmondták, hogy sebaj, lesz vevőjük bőven: India, Kína, Törökország, és a világ számos országa boldogan fogja továbbra is vásárolni az orosz olajat.
Kéz alatt beszerzett hajók
Lehet, hogy vevő valóban lenne, azonban az olaj leszállítása mindenképpen problémákba fog ütközni. Ugyanis az ársapkát és az embargót elfogadó államok abban is megegyeztek, hogy semmilyen, a területükön működő cég nem vehet részt az ársapka felett eladott orosz olaj szállításában. Ez pedig még komolyabb gondot okoz Oroszországnak, mivel a tankereket működtető, illetve az azokat biztosító társaságok legnagyobb része az Európai Unióba vagy a G7 más tagállamaiba van bejegyezve. Ha pedig nincsen hajó, akkor nincs olajszállítás sem, mivel Európán kívül semmilyen más irányba nincsenek kiépítve nagy kapacitású olajvezetékek.
Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország sem várta ölbe tett kézzel az olajexportját sújtó intézkedéseket. A Financial Times cikke szerint ugyanis az elmúlt hónapokban az oroszok egy hatalmas „árnyékflottát” gyűjtöttek össze régebbi tankerekből, amelyekkel saját maguk szállíthatják le a vevőknek a Brentnél olcsóbban, de az ársapkánál feltehetően drágábban eladott olajat.
A lap által megszólaltatott szakértők becslése szerint az oroszok több mint száz új tankert gyűjtöttek össze erre a célra, elsősorban olyan vásárlások révén, amelyeknél a vevő névtelenséget kért.
„Olyan vevők tűntek fel, akiket mi, a piacon régóta jelenlévő cégként sem ismerünk. Biztosak vagyunk benne, hogy az általuk vásárolt hajók többsége Oroszországba tart”
– magyarázza Anoop Singh, a Braemar szállítmányozási közvetítőcég tankerekkel foglalkozó szakértője.
„Az elmúlt hónapokban elég sok eladást láttunk meg nem nevezett vevők irányába, és néhány héttel később ezek a hajók orosz kikötőkben tűnnek fel, hogy felvegyék az első szállítmány nyersolajukat”
– csatlakozik Craig Kennedy, a Harvardon működő Davis Center, az orosz olajiparral foglalkozó szakértője.
Az így összegyűjtött, illetve a más, olajszankciók alá eső államok - elsősorban Irán és Venezuela - kiszolgálásából átirányított hajókból álló „árnyékflotta” igen impresszív méretű és kapacitású lehet. A Braemar szerint az orosz tankerflotta idén több mint száz hajóval lett nagyobb, míg a Rystad energiaipari tanácsadócég számításai szerint 103-mal nőtt az orosz olaj fuvarozására bevethető tankerek száma.
Az így összegyűjtött hajók túlnyomó többsége 12-15 éves, és normál esetben a következő néhány évben valószínűleg leselejtezték volna őket. Kapacitásuk viszont nem függ a koruktól. Az Oroszországgal összefüggésbe hozható társaságok az idén feltehetően 29 VLCC szupertankhajót, azaz 2 millió hordót is szállítani képes monstrumot szereztek be. Ezen kívül Oroszország a becslések szerint 31 Suezmax méretű (nagyjából egymillió hordó szállítására képes), illetve 49 Aframax tankhajtó is vásárolt, utóbbiak nagyjából 700 ezer hordó olaj szállítására képesek egy fordulóban.
Kieső kapacitások
De elég lehet ennek az árnyékflottának a kapacitása a kieső export pótlására? Teljes egészében biztosan nem.
„Szédítő az a hajómennyiség, amire Oroszországnak szüksége lenne az olaja mozgatására. Lehet mindenféle ügyes trükkel próbálkozni, de annyira sok olajat kell mozgatni, hogy mindenképpen gondjaik lesznek az exportmennyiség fenntartásával az ársapkás eladások kiesésével”
– jelenti ki Craig Kennedy.
A hajók mennyisége mellett más problémák is vannak. Az olajtankereket elsősorban Oroszország európai, balti- és fekete-tengeri kikötőiben lehet feltölteni, a csővezetékek rendszere is erre van kiépítve. A Távol-Keleten ennél csak jóval kisebb kapacitások állnak rendelkezésre, viszont az európai kikötők legfeljebb Suezmax méretű hajókat tudnak fogadni, mert ennél nagyobb hajók nem kelhetnek át sem a Skagerrak, sem a Boszporusz tengerszorosokon. Lehetséges, hogy az ennél nagyobb, VLCC tankereket a tengeren, kisebb tankerekből átfejve tervezik feltölteni az oroszok.
Tovább csökkenti a flotta szállítási kapacitását, hogy az európai kikötőkből induló orosz tankereknek jóval hosszabb utat kell majd megtenniük egy indiai vagy kínai, de akár afrikai kikötőig is, mint a korábbi, nyugat-európai célpontokig, így egy-egy forduló ideje jelentősen megnő, és akkor még nem számoltunk azzal, hogy egy ilyen idősödő hajókból álló flottánál biztosan lesznek meghibásodások, előre nem látható problémák is.
A szakértők véleménye szerint a hiányzó exportkapacitás mindenképpen érezhető lesz. A Braemar szerint az orosz olajexport napi 700 ezer és 1,5 millió hordó közötti mennyiséggel csökkenhet, míg a Rystad becslése szerint a tengeri szállítású olajexport 200 ezer hordóval lehet kevesebb naponta. (2021-ben átlagosan napi 8,2 millió hordó olajat és olajszármazékot exportált Oroszország, nagyjából 7,7 millió hordó volt naponta az átlag, és ebből októberben 3,95 millió hordó ment Európába, ennek a nem csővezetéken érkező nyersolaj részét kellene Oroszországnak más piacok felé irányítania ahhoz, hogy ne csökkenjen az exportja.) A következő nagy átrendeződés majd februárban jön, amikor életbe lép a nyersolaj mellett már a finomított olajra is vonatkozó EU-s tiltás is.
Az ukrajnai valós háború hátterében zajló kereskedelmi háború tehát mindenképpen új szakaszába lépett mától, és mint látható, Oroszország azért megtalálta a módját, hogy az újabb korlátozások hatását mérsékelje. Kérdés, hogy hosszú távon melyiknek lesz jelentősebb hatása: a kieső orosz exportmennyiségnek, és ebből következően a bevételeknek, vagy az embargó hatására esetleg újra megemelkedő olajáraknak az európai gazdaságokra.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
