Oroszország június 3-án azzal vádolta Németországot, hogy „remilitarizálásával” labilissá teszi az európai biztonsági rendszert, amikor Berlin a moszkvai ukrajnai invázióra reagálva növeli katonai kiadásait.
De mi váltotta ki a Kreml ingerült reakcióját? Nos, múlt pénteken a szövetségi parlament (Bundestag) jóváhagyta a német katonai költségvetés rendkívüli emelését, a fegyveres erők 100 milliárd eurós "speciális alapját". Ennek eredményeként a német védelmi költségvetés most már meghaladja azt a két százalékos küszöböt, amelyről a NATO 2014-ben megállapodott – persze nem feltétlenül idén azonnal, de mindenképpen több év átlagában legalább 2026-ig.
Olaf Scholz kancellár az orosz invázióra tekintettel „nagy nemzeti erőfeszítést” kért a Bundeswehr „új, erős képességeinek” kiépítésére. Köszönetet mondott mindenkinek, aki „ilyen konstruktívan és pártokon átívelően” segítette ezt a döntést. Leszögezte, hogy ez egy „kvantumugrás”: „A Bundeswehr rendelkezik majd a legnagyobb hagyományos hadsereggel az európai NATO-rendszerben”.
A most elhatározott "speciális alappal" öt év alatt a mintegy 50 milliárd eurós rendes védelmi költségvetést kívánják nagy léptekkel megnövelni. Mindenestere az ellenzéki konzervatív Unió nem tudott érvényesülni azzal a követelésével, hogy ezt a célt az Alaptörvényben is rögzítsék. A most született kompromisszum a következő: a két százalékos célt "több év átlagában" el kell érni.
Mely területek a nagy győztesek?
A "speciális alap" fő kedvezményezettjei a légierő és a haditengerészet. A légierő mintegy 41 milliárd euróját új Eurofighter-ek és 60 Chinook CH-47 szállítóhelikopterek beszerzésébe fektetik. Emellett az elöregedett Tornado sugárhajtású repülőgépeket is le kell cserélni, többek között az Egyesült Államokból származó F-35-ös repülőgépekre. Elektronikus tengeri felderítő repülőgépeket, valamint korai figyelmeztető és felderítő rendszereket is kívánnak vásárolni.
A pénz egy részét a francia-német „Future Combat Air System” (FCAS) javára is fordítják. 20 milliárdot szánnak a Bundeswehr digitalizálására, 19 milliárdot szánnak a haditengerészetre. Új 130-as osztályú korvettek, további fregattok és 212-es osztályú CD tengeralattjárók vásárlását tervezik norvég együttműködésben.
Szintén a bevásárlólistán szerepelnek a nagy hadihajók elsüllyesztésére képes modern hajóelhárító rakéták, a tengeralattjárók légvédelmi rakétái, egy új tengeralattjáró és többcélú harci hajók. Viszonylag kevés pénzt, kétmilliárd eurót fordítanak a katonák egyéni védőfelszerelésére, amelyet pedig Christine Lambrecht védelmi miniszter mindig is kiemelten kezelt.
Összesen 16,5 milliárdot különítettek el a szárazföldi csapatok számára. A szárazföldi erőknél a Fuchs páncélozott csapatszállítók pótlását kell elvégezni, és a Puma harckocsit utólag kell felszerelni. Megteremtik a feltételeket egy új, 5000 fős, gyorsan bevethető dandárhoz. A Zöldek nem tudtak érvényesülni azon követelésükkel, hogy a "speciális alapot" kibervédelemre és polgári védelemre is fordítsák.
Rájuk fér az alapos erősítés
Ez a tőkejuttatás jókor jött a hadseregnek. Az elmúlt években sorra jöttek ki azok a jelentések, amelyek a Bundeswehr elképesztően leromlott állapotáról tanúskodtak. 2018 februárjában példának okáért a Bundestag katonai ombudsmanja éves jelentésében kiemelte, hogy a légierő 14 darab A400M típusú szállító repülőgépe közül egy sem működőképes, 6 tengeralattjáró üzemképtelen, a 244 Leopard-2 tanknak pedig csupán a harmada harcképes! A védelmi minisztériumnak 2018-ban be kellett vallania, hogy a hadsereg csupán 2031-ben kerül teljesen bevethető állapotba.
A hamburgi Der Spiegelnek három éve sikerült megszereznie a védelmi minisztérium egy bizalmas feljegyzését a parlament illetékes bizottságához. Ebben feketén-fehéren az áll, hogy a minisztérium nem tudja teljesíteni a saját, korábban kitűzött felfegyverzési- és személyzeti céljait.
Így többek között a minisztérium eredetileg azt tervezte, hogy 2023-ban a NATO új Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erejét (NATO Very High Readiness Joint Task Force – VJTF) a német hadsereg fogja vezetni. Ez lett volna az első alkalom, hogy a Bundeswehr ezen egysége teljesen fölszerelve hajtotta volna végre a feladatot, nem pedig úgy, mint eddig, hogy más egységektől kellett felszerelést kölcsön kérni. A minisztérium friss jelentésében viszont az szerepel, hogy a különleges egység felszerelése még 2023-ban is csak „minőségi és mennyiségi korlátozások hallgatólagos jóváhagyásával lehetséges”.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
