<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az ukrajnai háború feltárta Oroszország politikai és katonai gyengeségeit, ezzel Kazahsztánt geopolitikai pályájának villámgyors módosítására késztetve. Május elején Tokajev elnök meglátogatta Erdogan elnököt Ankarában, ahol a két fél megállapodott a török ​​„Anka” drón koprodukciójában, valamint közös hadgyakorlatok megtartásában. Káncz Csaba jegyzete

Oroszország brutális inváziója Ukrajnában, amely arra késztette a Nyugatot, hogy egyre szigorodó gazdasági szankciókat fogadjon el az agresszorral szemben, a közép-ázsiai országokat arra kényszeríti, hogy megküzdjenek a saját gazdaságukra átterjedő negatív következményekkel. A hagyományos logisztikai ellátási útvonalak fennakadása, a fenyegető élelmiszerválság, az árfolyam-ingadozások, a magas infláció és a migráns munkavállalók tömeges visszatérése Oroszországból hazájukba csak néhány a legszembetűnőbb példa e káros tendenciák közül.

A kazah dezertőr

Miközben az ukrajnai háború feltárta Oroszország politikai és katonai gyengeségeit, az egykor a Kreml pályáján szilárdan álló országok a geopolitikai szövetségek villámgyors átalakítását végzik. A Kazahsztán és Törökország közötti virágzó kapcsolat erre az egyik legprominensebb példa.

Kazahsztánt, amely régóta orosz szövetségese a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), és tagja a Moszkva vezette Eurázsiai Uniónak, török ​​befektetések és katonai hardverek nyűgözik le. Noha Kazahsztán gazdasága – legalábbis rövid távon – erősen kötődik Oroszországhoz, Ankara gyors ütemben alakít ki szoros kapcsolatokat Nur-Szultannal, hogy megerősítse saját pozícióját a régióban.

Február 24. mindent megváltoztatott

Alig pár hónappal ezelőtt még biztosnak tűnt Oroszország tartása Kazahsztánban. A Kazahsztánt január elején megbénító tömeges erőszakos tiltakozások után Oroszország és más CSTO-országok mintegy 2000 katonát telepítettek a volt szovjet köztársaságba, állítólag azért, hogy stabilizálják a helyzetet az energiában gazdag nemzetben. Ennek eredményeként Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök megszilárdította hatalmát, míg Oroszország a megmentő szerepét töltötte be.

Ám Oroszország pozicionális előnye átmeneti volt, és az ukrajnai invázió feszültté tette a viszonyt Moszkva és Nur-Szultan vezetői között.

Kazahsztán nem támogatta a Kreml katonai tevékenységét, sőt megkezdte a humanitárius segélyek küldését Ukrajnának. Tokajev elnök egyúttal úgy döntött, hogy május 9-én nem tart hagyományos Győzelem Napi felvonulást a fővárosban, szimbolikus üzenetet küldve a Kremlnek, hogy Kazahsztán ki akar maradni Oroszország befolyási szférájából.

Ennél is fontosabb, hogy Kazahsztán megtagadta az oroszok által támogatott Donyecki- és Luhanszki Népköztársaság elismerését, valamint a Krím-félsziget Kreml általi annektálását. És mivel Moszkva nem szorgalmazta Nur-Szultan támogatását, Kazahsztán továbbra is folytatja saját „többvektoros” külpolitikáját, amelyet eredetileg az ország korábbi elnöke, Nurszultan Nazarbajev alakított ki.

Ankara belép a színpadra

A Törökországgal való szorosabb katonai kapcsolat e többvektoros megközelítés egyik eleme. Két nappal azután, hogy Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát, Olzsasz Kuszainov, a kazah védelmi minisztérium Nemzetközi Együttműködési Osztályának vezetője találkozott Fatih Pala-val, a török ​​katonai attaséval Nur-Szultanban.

Van mire építkezni, hiszen Ankara Kazahsztánnal már két éve katonai együttműködési szerződést kötött, ami nyílt kihívás a Kreml számára. A szerződés magában foglalja a hadiipar együttműködését, hírszerzési információk cseréjét és közös hadgyakorlatokat. 

Május elején aztán Tokajev elnök meglátogatta török ​​kollégáját, Erdogant Ankarában, ahol a két nemzet megállapodott a török ​​„Anka” drón koprodukciójában. A napokban Törökország ad otthont az „Efes 2022” hadgyakorlatnak az égei-tengeri Izmir város közelében. A rendezvényen Törökország szoros szövetségese, Azerbajdzsán mellett két közép-ázsiai ország is részt vesz: Kazahsztán és Kirgizisztán.

Recep Tayyip Erdogan török elnök (jobbra) és Kaszim-Jomart Tokajev kazah elnök kezet ráznak az elnöki palotában tartott fogadóünnepségen Ankarában, Törökországban, 2022. május 10-én. Fotó: EPA / török elnöki sajtóirodaRecep Tayyip Erdogan török elnök (jobbra) és Kaszim-Jomart Tokajev kazah elnök kezet ráznak az elnöki palotában tartott fogadóünnepségen Ankarában, Törökországban, 2022. május 10-én. Fotó: EPA / török elnöki sajtóiroda

Kazahsztán katonai költségvetésének jelentős emelését is tervezi, és egyes szakértők Oroszország ukrajnai invázióját jelzik ösztönzőként. Többek között attól tartanak, hogy Moszkvának területi követelései lehetnek Észak-Kazahsztánnal szemben, ahol az oroszok alkotják a lakosság többségét.

Bár jelenleg irreálisnak tűnik Kazahsztán egyes részeinek annektálási kísérlete - tekintettel Oroszország gyenge szereplésére Ukrajnában -, Kazahsztán továbbra is erősíti a katonai kapcsolatokat olyan regionális szövetségeseivel, mint Törökország, hogy fedezetet nyújtson a további orosz terjeszkedés ellen.

A gazdasági vetület

Ankara és Nur-Szultan állítólag még szállítási kapcsolatokat is fejleszt Oroszország megkerülésére a Kaszpi-tengeren átívelő nemzetközi szállítási útvonalon, amely Kínán, Kazahsztánon, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián, Törökországon keresztül vezet Európába.

Eközben a Törökország és Kazahsztán közötti teljes kereskedelmi forgalom már meghaladja az évi 5,3 milliárd dollárt, Erdogan pedig ígéretet tett arra, hogy ezt 10 milliárd dollárra emeli. Noha ez még mindig kevesebb, mint fele annak a 25,5 milliárd dolláros kereskedelemnek, amelyet Kazahsztán Oroszországgal folytat, a Törökországgal folytatott kereskedelem potenciálja exponenciálisnak tűnik.

Kazahsztán egyben a világ bizonyított kőolajkészletének mintegy 3 százalékával rendelkezik. Emellett a világ egyik legnagyobb urántermelője, valamint a 10 legnagyobb szén-, vas- és aranytermelő között van. Így Ankarának a Moszkvától való energiafüggőségének csökkentése érdekében nemigen maradhat más választása, mint hogy növelje kazahsztáni befolyását.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Állati testrészeket küldtek az ukrán diplomáciai képviseleteknek
Privátbankár.hu | 2022. december 3. 19:31
Ez történt az orosz–ukrán háború szombati napján.
Makro / Külgazdaság Megállapodott az EU és a G7 az olajárplafonról, Magyarország mentességet kapott
Privátbankár.hu | 2022. december 3. 18:21
Jóváhagyta a pénteki döntést az Európai Tanács, a magyar külügyminiszter örül a mentességnek.
Makro / Külgazdaság A nap képe: ugrásra kész a sztárszobrász Csodaszarvasa
Kormos Olga | 2022. december 3. 17:19
Úgy tűnik, hamarosan szoboravató lesz a Buda Palotánál. 
Makro / Külgazdaság Lecsapott egy orosz üzletemberre a brit „kleptokrácia-ügyosztály”
Privátbankár.hu | 2022. december 3. 16:11
Az 58 éves férfi mellett őrizetbe vették 35 éves alkalmazottját is, amint több ezer font készpénzzel a táskájában próbálta elhagyni a rezidenciát.
Makro / Külgazdaság Az infláció miatt is emelkedik a kártyás vásárlások összege
Privátbankár.hu | 2022. december 3. 15:32
Míg a bankkártyás tranzakciók száma a második negyedévben 29 százalékkal emelkedett, a vásárlások összértéke markánsabban, 35 százalékkal bővült. A Biztosdöntés.hu elemzése szerint ez is jelzi az inflációt.
Makro / Külgazdaság HIMARS-rakétarendszert vásárol Észtország
Privátbankár.hu | 2022. december 3. 14:52
A balti állam hadvezetése úgy véli, ezzel még idejekorán el tudják rettenteni az ellenséget.
Makro / Külgazdaság Az ukránok még a 60 dolláros olajársapkát is magasnak tartják, az oroszok szerint pedig piacellenes
Privátbankár.hu | 2022. december 3. 13:56
A két, háborúban álló fél érthető módon ellentétesen reagált a szankciós döntésre.
Makro / Külgazdaság Jól járhat, aki most vesz 11,75 százalékos kamattal állampapírt – Klasszis podcast
Privátbankár.hu | 2022. december 3. 12:05
Ez is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyet a hazai makrogazdasági elemzőket megszólaltató sorozatunk legújabb adásában lapunk főszerkesztője, Csabai Károly folytatott Suppan Gergellyel, a Magyar Bankholding vezető elemzőjével. A szakember ugyanis úgy vélte, a most még 20 százalék feletti infláció 2023 végére egyszámjegyűvé csökkenhet, ami egyúttal azzal is járna, hogy végre ismét reménykedhetnek pozitív reálkamatban.
Makro / Külgazdaság Hamarosan nemzetközi jogszabály szólhat a műanyagszennyezésről
Privátbankár.hu | 2022. december 3. 11:44
Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen – derült ki az ENSZ-tagországok uruguayi tanácskozásának eredményéből.
Makro / Külgazdaság Újabb ország csatlakozott az olajársapka-egyezményhez
Privátbankár.hu | 2022. december 3. 10:07
A G7-ekhez csatlakozott Ausztrália is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG