Az ukrán identitás kialakulásáról, az ukrajnai történelem tudatos oroszok általi meghamisításáról, az ukránok kulturális elnyomásáról és az ukrán történelmi és politikai személyiségek ellentmondásos szerepéről nyilatkozott a minap Olekszandr Alforov ukrán történész az Ukrainska Pravda című lapnak.
A történész a háború kezdetén felhagyott az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében végzett feltáró munkájával és beállt a hadseregbe. Jelenleg tisztként dolgozik az egyik dandárnál és a sorkatonák motivációjának, morális tartásának az erősítése a legfőbb feladata.
A lap egyebek között felvetette: Putyin gyakran I. Péter cárhoz hasonlítja magát. Miért teszi ezt, mit akar ezzel elérni? A történész szerint az orosz elnöknek az a komplexusa, hogy találjon valaki nagy alakot az orosz történelemben, akihez mérheti magát. Először I. Pétert emlegette, akiről tudni lehet, hogy Alekszandr Nyevszkij vlagyimiri nagyfejedelmet tekintette szellemi elődjének, így Putyin úgymond Nyevszkijig vezette vissza magát, de ez nem jött be, a közvélemény nem értette ezt igazán – mondta a szakember.
Majd jött a Sztálin-párhuzam, a kétezres évek elejétől erősödött a Sztálin-kultusz Oroszországban, a könyvesboltok kirakatában rengeteg olyan kiadvány virított, ami magasztalta a Nagy Honvédő Háború győztes diktátorát. Ám amikor Putyin szorosabb együttműködést akart az európai országokkal, akkor az orrára koppintottak az európai vezetők: ezt már ne, sürgősen fejezze be, hiszen nemhogy elnéző Sztálin gaztetteivel szemben, hanem még isteníti is őt és vele akar egy polcra kerülni. Tehát ez sem jött be Putyinnak, aki megint Péter cárt húzta elő, mint vele egyenrangú politikai figura és példakép – emlékeztetett Alforov.
„Nagy Péter valós reformokat vezetett be, kinyitotta az ablakot Európára, Putyin viszont ezzel a háborúval betörte ezt az ablakot” – fogalmazott.
A csak ukrán nyelven olvasható interjúban szóba került II. Katalin cárnő és Vlagyimir Putyin országlása, ezeket még össze is vetette a tudós és úgy vélte, hogy Katalinhoz áll talán a legközelebb Putyin. Azért, mert abban hasonlít, hogy a hatalom megtartása érdekében ugyanúgy eltünteti vagy megöleti ellenségeit vagy akár a legközelebbi barátait is, mint a cárnő.
Az interjú vége felé rákérdeztek: szétesik-e az orosz birodalom, ha meghal Putyin? Egyáltalán, mi lesz Ukrajnában, ha már nem lesz a mostani orosz diktátor, hogyan fog reagálni a jelenlegi ukrán politikai vezetés Putyin halálára? Azt felelte, hogy
„biztosan nem lesz szétesés. Putyin halála néhány napot ad nekünk. Remélem, vezetőinknek van terve erre a pár napra. Racionálisan, higgadtan végig kell gondolni az akkori helyzetet. Fel kell készülni Putyin, Lukasenka és Kadirov halálára. De ne gondoljuk, hogy ezzel vége, jönnek majd újabb putyinok. Az orosz lakosságból most is sokan támogatják Putyint és az utódját is fogják. Egyszerűen nekik kell egy ilyen vezető.”
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
