William Burns, a CIA igazgatója múlt pénteken kifejtette, hogy a Talibán jobb katonai pozícióban van, mint bármikor a háború 2001-es megkezdése óta. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője ehhez hozzátette, hogy a Talibán jelenleg az ország 419 kerületi székhelyéből 200-at ellenőriz. Múlt hónapban még csak 81-et kontrollált.
Amerika céljai
Az Egyesült Államok célja Afganisztánban csapatainak jövő havi kivonása után egyrészt a hírszerzési dominancia fenntartása a régióban, másrészt a kabuli kormány összeomlásának megakadályozása - egyben egy megállapodás létrehozása a Gháni-adminisztráció és a Talibán között -, harmadrészt pedig az al-Kaida újonnani megtelepedésének megakadályozása Afganisztánban.
Donald Trump volt elnök tavaly február végén kötötte meg a Talibánnal azt a groteszknek tekinthető „Békemegállapodást”, amely teljes amerikai csapatkivonást ígért idén április végéig.
A megállapodás legfőbb gyengesége abban rejlik, hogy míg az amerikai fél konkrét ütemezésű csapatkivonást ígért, addig a lázadók többségében szimbolikus gesztusokra kötelezték el magukat: ilyen például a tárgyalások megkezdése a nemzetközileg elismert kabuli kormánnyal, avagy az ígéret, hogy a Talibán által ellenőrzött területekről soha többé nem tűrnek el terrortámadást Amerika ellen. Mindezekhez képest az iszlamista felkelők még egy tartós tűzszünetre sem tettek ígéretet a békeszerződésben.
Oroszország céljai
Július 8-án egy magas rangú Talibán delegáció folytatott tárgyalásokat Moszkvában Zamir Kabulovval, a Kreml afganisztáni különmegbízottjával. Már a tárgyalás ténye is abszurd volt, hiszen 2003 óta a Talibánt Oroszország hivatalosan terrorista szervezetként tartja nyilván, amelynek tevékenysége tiltva van az ország területén.
Mindenesetre a Talibán delegáció azt kérte a tárgyalások során, hogy Moszkva szüntesse meg szankcióit a csoporttal szemben és segítsen a Talibánt eltávolítani az ENSZ Biztonsági Tanácsának terrorista listájáról.
A Talibán ígéretet tett arra Moszkvában, hogy az iszlamista radikalizmus és terrorizmus nem fog átcsapni a közép-ázsiai államokra. Fogadkoztak, hogy nem fogják eltűrni az állam területén az Iszlám Állam szélsőségeseit. Továbbá ígéretet tettek arra, hogy a Kabulban működő külföldi diplomáciai és konzuli missziók biztonságban működhetnek.
A Kreml nem véletlenül ideges, hiszen Közép-Ázsiában számos katonai érdekeltsége található. 100 kilométerre az afgán határtól, 2216 méter magasan a tádzsik hegyekben található az orosz űrhaderő kulcsfontosságú „Okno-M” nevű űrmegfigyelő bázisa, amely 50 000 méter magasságig képes követni űrbeli tárgyakat. A bázist Moszkva még 1980-ban kezdte el építeni, és azóta is folyamatosan modernizálja.
Irán és India céljai
A két ország meg van győződve arról, hogy a Talibán gyors katonai előretörése a pakisztáni hadsereg támogatásának köszönhető. Teherán és Új-Delhi ezért már a legmagasabb politikai szinten egyezteti álláspontját. A múlt héten Ibrahim Raiszi megválasztott iráni elnök első külföldi vendégként fogadta az indiai külügyminisztert. India magas szintű delegációval készül Raiszi augusztus 5-i beiktatására.
Közös érdeke a két országnak, hogy egy legitim és békés politikai átmenet történjen Afganisztánban. Azt egyikük sem akarja, hogy a Talibán hegemón uralomra jusson, mint ahogyan azt sem, hogy a nemzetközi terrorizmus befészkelje magát az országban.
Különösen Irán ideges. A Talibán hatalmát több etnikai és politikai csoport sem fogadná el, ezért a polgárháború kitörése sem kizárt. Márpedig ez újabb menekülthullámot indítana el a perzsa állam irányába, amely már amúgy is 3 millió afgán menekültnek ad oltalmat.
Mi több, a Talibán hatalomra kerülése esetén a 900 kilométer hosszú afgán-iráni határon megnőne a kábítószer-kereskedelem. A Talibán mindig is engedte az ópium előállítását az általa ellenőrzött területeken, hogy a befolyó pénzen fegyvereket tudjon vásárolni. Iránban viszont már így is 2-3 millió kábítószerfüggő él, az állam tehát már csak ezért sem engedheti meg, hogy az afgán drog elöntse az országot.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak. 
