William Burns, a CIA igazgatója múlt pénteken kifejtette, hogy a Talibán jobb katonai pozícióban van, mint bármikor a háború 2001-es megkezdése óta. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője ehhez hozzátette, hogy a Talibán jelenleg az ország 419 kerületi székhelyéből 200-at ellenőriz. Múlt hónapban még csak 81-et kontrollált.
Amerika céljai
Az Egyesült Államok célja Afganisztánban csapatainak jövő havi kivonása után egyrészt a hírszerzési dominancia fenntartása a régióban, másrészt a kabuli kormány összeomlásának megakadályozása - egyben egy megállapodás létrehozása a Gháni-adminisztráció és a Talibán között -, harmadrészt pedig az al-Kaida újonnani megtelepedésének megakadályozása Afganisztánban.
Donald Trump volt elnök tavaly február végén kötötte meg a Talibánnal azt a groteszknek tekinthető „Békemegállapodást”, amely teljes amerikai csapatkivonást ígért idén április végéig.
A megállapodás legfőbb gyengesége abban rejlik, hogy míg az amerikai fél konkrét ütemezésű csapatkivonást ígért, addig a lázadók többségében szimbolikus gesztusokra kötelezték el magukat: ilyen például a tárgyalások megkezdése a nemzetközileg elismert kabuli kormánnyal, avagy az ígéret, hogy a Talibán által ellenőrzött területekről soha többé nem tűrnek el terrortámadást Amerika ellen. Mindezekhez képest az iszlamista felkelők még egy tartós tűzszünetre sem tettek ígéretet a békeszerződésben.
Oroszország céljai
Július 8-án egy magas rangú Talibán delegáció folytatott tárgyalásokat Moszkvában Zamir Kabulovval, a Kreml afganisztáni különmegbízottjával. Már a tárgyalás ténye is abszurd volt, hiszen 2003 óta a Talibánt Oroszország hivatalosan terrorista szervezetként tartja nyilván, amelynek tevékenysége tiltva van az ország területén.
Mindenesetre a Talibán delegáció azt kérte a tárgyalások során, hogy Moszkva szüntesse meg szankcióit a csoporttal szemben és segítsen a Talibánt eltávolítani az ENSZ Biztonsági Tanácsának terrorista listájáról.
A Talibán ígéretet tett arra Moszkvában, hogy az iszlamista radikalizmus és terrorizmus nem fog átcsapni a közép-ázsiai államokra. Fogadkoztak, hogy nem fogják eltűrni az állam területén az Iszlám Állam szélsőségeseit. Továbbá ígéretet tettek arra, hogy a Kabulban működő külföldi diplomáciai és konzuli missziók biztonságban működhetnek.
A Kreml nem véletlenül ideges, hiszen Közép-Ázsiában számos katonai érdekeltsége található. 100 kilométerre az afgán határtól, 2216 méter magasan a tádzsik hegyekben található az orosz űrhaderő kulcsfontosságú „Okno-M” nevű űrmegfigyelő bázisa, amely 50 000 méter magasságig képes követni űrbeli tárgyakat. A bázist Moszkva még 1980-ban kezdte el építeni, és azóta is folyamatosan modernizálja.
Irán és India céljai
A két ország meg van győződve arról, hogy a Talibán gyors katonai előretörése a pakisztáni hadsereg támogatásának köszönhető. Teherán és Új-Delhi ezért már a legmagasabb politikai szinten egyezteti álláspontját. A múlt héten Ibrahim Raiszi megválasztott iráni elnök első külföldi vendégként fogadta az indiai külügyminisztert. India magas szintű delegációval készül Raiszi augusztus 5-i beiktatására.
Közös érdeke a két országnak, hogy egy legitim és békés politikai átmenet történjen Afganisztánban. Azt egyikük sem akarja, hogy a Talibán hegemón uralomra jusson, mint ahogyan azt sem, hogy a nemzetközi terrorizmus befészkelje magát az országban.
Különösen Irán ideges. A Talibán hatalmát több etnikai és politikai csoport sem fogadná el, ezért a polgárháború kitörése sem kizárt. Márpedig ez újabb menekülthullámot indítana el a perzsa állam irányába, amely már amúgy is 3 millió afgán menekültnek ad oltalmat.
Mi több, a Talibán hatalomra kerülése esetén a 900 kilométer hosszú afgán-iráni határon megnőne a kábítószer-kereskedelem. A Talibán mindig is engedte az ópium előállítását az általa ellenőrzött területeken, hogy a befolyó pénzen fegyvereket tudjon vásárolni. Iránban viszont már így is 2-3 millió kábítószerfüggő él, az állam tehát már csak ezért sem engedheti meg, hogy az afgán drog elöntse az országot.
