Európa legszegényebb, de geopolitikailag kiélezett helyzetben lévő országában az elnökválasztás második fordulóját vasárnap rendezik. Ha az oroszbarát Szocialista Párt jelöltje, Igor Dodon győz – márpedig az első fordulót magabiztosan nyerte -, akkor népszavazást ír ki a 2014-ben az EU és Moldova között kötött politikai és kereskedelmi megállapodás felfüggesztésére.
A szocialista elnökjelölt ehelyett az eurázsiai vámunió része kíván lenni, amit Moszkva hozott létre. A jelenlegi közjogi helyzetben az elnöknek kisebb a hatalma a miniszterelnöknél, de azzal, hogy a nép közvetlenül választja meg, befolyásolhatja Moldova kül- és belpolitikáját.
Geopolitikai vulkanikus övezet
Az új elnök felboríthatja azt a törékeny status quót, amely Moszkva és a Nyugat között kialakult. Ráadásul az ország már évtizedek óta a befagyott transznisztriai konfliktussal is küszködik. Transznisztriában napjainkban is orosz békefenntartók állomásoznak, területi önállóságát és függetlenségét nemzetközileg egyetlen ország sem ismeri el, kivéve két másik tisztázatlan státuszú terület a Kaukázusban, Dél-Oszétia és Abházia.
|
| Káncz Csaba |
A geopolitikai helyzet bonyolultságát fokozza, hogy Moldova határaitól pár száz kilométerre másfél éve háború zajlik Kelet-Ukrajnában az ukrán hatóságok és az oroszok által támogatott szakadárok között. Éppen emiatt sem az EU, sem Moszkva, sem Washington számára nem közömbös, hogy ki ül majd az elnöki székbe Kisinyovban.
A politikai elit mély válságban van, 2014 óta 6 miniszterelnök volt hivatalban. Moldovában tavaly tavasz óta több hullámban folynak tüntetések, mert az összeomlott pilótajátékban eltűnt 1 milliárd dollár, az ország éves GDP-nek 13 százaléka.
A helyi politikai megfigyelők biztosra veszik, hogy ezt a csalást nem kis részben az EU-párti eddigi kormányzó erők szerveztek a hozzájuk közel álló bankokon keresztül.
Lejáratódott a Nyugatos oldal
Az egymilliárd dollár eltűnése után gyakorlatilag összeomlott a Nyugat-párti koalíció támogatottsága, Valeriu Strelet miniszterelnök le is mondott, és országszerte tüntetések kezdődtek. Igor Dodon év elején arra szólította fel a külföldi hatalmakat, hogy ne támogassák a jelenleg Moldovában kormányzó oligarchákat, akik ellopják a pénzt. Azzal vádolta Washingtont és az EU-t, hogy ők juttatták hatalomra az Európa-barát koalíciót, és geopolitikai megfontolásokból, az új választásoktól félve fedezik az oligarcha rezsimet, mert egy előre hozott választáson a közvélemény-kutatások szerint az eurázsiai integrációért síkra szálló pártok győznének.
A demonstrálók előrehozott választásokat követeltek, de érthető okokból ezt a parlamentben lévő többség nem írta ki, és 2016. januárjában Pavel Filip alakított kormányt. Filip Nyugat-barát kormányának eskütétele szinte titokban, éjjel, a nyilvánosság kizárásával és több miniszter távollétében történt.
Hidegzuhany várhat a románokra
A mai Moldovával csaknem megegyező területű Besszarábia - a Prut, a Dnyeszter és Duna-delta által határolt térség - több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918 tavaszán fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A Szovjetunió 1940-ben megszállta Besszarábiát, és a két területet egyesítve létrejött a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság. A szovjet tagköztársaság parlamentje 1991-ben döntött a Moldovai Köztársaság név felvételéről, majd a Mihail Gorbacsov elleni szovjet puccskísérlet bukása után, 1991. augusztusában deklarálta a függetlenséget és a Szovjetunióból való kilépést.
Az ország 2014-ben írt alá társulási szerződést az EU-val, kiváltva Moszkva haragját, amely azután importtilalmat vezetett be a moldovai borokra, zöldségekre és gyümölcsre, valamint bizonyos húsipari termékekre. Oroszország moldáv termékeket sújtó kereskedelmi szankciói destabilizálja az országot, tekintettel arra, hogy a moldovai GDP 40 százalékát a mezőgazdasági termelés adja, a mezőgazdasági termékek exportja pedig 80 százalékban az orosz piacokra irányul. A 3,6 milliós Moldovából 400 ezren dolgoznak Oroszországban. Moldova az egy főre eső GDP alapján Európa legszegényebb országa, ahol ráadásul a GDP 20 százalékát a külföldön dolgozók által hazautalt összegek adják.
Románia lakosságának jelenleg kétharmada támogatná a két ország egyesülését, Moldovában azonban csupán a lakosság negyede szeretne Románia részévé válni. Traian Băsescu volt román elnök már 2013-ban a román külpolitika egyik fő céljaként nevezte meg a Moldovával való egyesülést, ami ki is verte a biztosítékot Moszkvában. Klaus Johannis jelenlegi elnök is rendszeresen védőhatalmi státuszba helyezkedve biztosítja Moldova lakosságát arról, hogy Románia meg fogja védeni szomszédja területi egységét és gazdasági érdekeit. Nos, a jelek szerint vasárnap hidegzuhany várhat a román vágyálmokra.
Káncz Csaba jegyzete
