Míg Abe Sindzó miniszterelnök 27 alkalommal találkozott személyesen Putyin elnökkel, utódja, Szuga Josihide a kinevezése óta eltelt 9 hónapban csupán egy alkalommal beszélt az orosz elnökkel – és az is csak egy udvariassági beszélgetés volt Szuga hatalomra kerülése után.
Az új japán miniszterelnök egyértelműen befejezte a látványos közeledést, amely nem hozott semmilyen látható eredményt – a vitatott Kuril-szigetek ügyében pedig csak egyértelmű japán csalódást. Ráadásul ez a nyugati szövetségesek rosszallását is kiváltotta, amikor 2014-ben a Krím-félsziget annektálásakor Tokió csupán jelképes erejű szankciókat vezetett be.
Folyamatos kiábrándulás
Mindezen gesztusok ellenére japán értékelések szerint Moszkva folyamatosan csúszott Peking junior partneri pozíciójába. Ennek csúcspontja volt 2019 júliusban az a közös kínai-orosz légi járőrözés a Japán-tenger fölött, amelynek során az orosz Tu-95-ös bombázó megsértette a japán légteret Takesima szigete fölött.
Tokió tavaly decemberben döbbenten vehette tudomásul, hogy Moszkva a legmodernebb légvédelmi rakétaegységét telepíti a vitatott hovatartozású kuril-szigeteki Iturupra. Az S-300V4 típusú rakéták képesek 400 kilométer távolságig és 37 kilométer magasságig megsemmisíteni a kijelölt célt - legyen az repülőgép, helikopter, pilótanélküli gép, hiperszonikus rakéta vagy taktikai rakéta. 400 kilométer távolságból képes egyszerre 24 támadó célt megsemmisíteni. A telepítéssel a Kreml világosan üzent Tokiónak: a belátható időre el is felejthetitek a békeszerződést.
Iturup polgári repülőterén 2018 tavasza óta már így is két darab ötödik generációs Sz35S vadászgép állomásozik. Az orosz sajtó értesülései szerint hamarosan T-72B3 típusú tankokat is a szigetekre telepít Moszkva. A Kuril-szigetek militarizálása mellett öles léptekkel folyik a Csendes-óceáni Flotta bővítése is: ide 2027-ig 70 új hadihajót akar a Kreml hadrendbe állítani.
Folyamatosan emelkedő japán katonai költségvetés
Lényeges tényező a szigetek, pontosabban az azokat elválasztó szorosok hadászati értéke, ha nem is Japán, de Oroszország számára mindenképpen. Az orosz Csendes-óceáni Flotta hadihajói, köztük a nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakétákat hordozó, csapásmérő tengeralattjárók ugyanis ezeken a szorosokon át juthatnak ki a Csendes-óceánra.
A japán kormány most egy Moszkva-Peking közötti csendes-óceáni katonai tengelytől tart. Bizony nem alaptalanul, hiszen Putyin elnök tavaly október végén kijelentette, hogy a két ország közötti katonai szövetséget „nem lehet kizárni”.
Japán védelmi költségvetése idén - 9 éve folyamatosan emelkedve - már 52 milliárd dollárt tesz ki. Május 24-én a kormányzó LDP párt védelmi panelje jóváhagyta az javaslattervezetet a védelmi költségvetés újabb komoly emeléséről.
A kém lebukik – 3 évtized után
Az elmúlt hetekben nemcsak a katonai, hanem a hírszerzési vonalon is tovább emelkedett a kétoldalú feszültség. Kazuo Mijaszaka, egy műszaki kutatóintézet 70 éves korábbi tulajdonosát ugyanis június 10-én őrizetbe vette a rendőrség, mivel a gyanú szerint csústechnológiás katonai titkokat játszott át orosz tiszteknek, akik a tokiói orosz kereskedelemi képviseleten dolgoztak fedésben.
Mijaszakát azzal vádolják, hogy többek között átjátszotta Moszkvának az amerikai űrhaderő Boeing által kifejlesztett X-37B típusú, újrahasznosítható űrdrónjának műszaki titkait. Az X-37B úgy néz ki, mint egy űrsikló, csak annál sokkal kisebb, és nem szállít űrhajósokat. Orosz katona-ipari tisztviselők szerint az X-37B képes nukleáris fegyverek űrbeli platformjaként működni. Az űrdrón minden bizonnyal szerepet játszik a jövőbeni amerikai kémműholdak legújabb érzékelőinek és irányított energia-fegyvereinek tesztelésében.
A japán média beszámolói szerint Mijaszaka bevallotta, hogy 30 éven keresztül 15 orosz tiszttel állt kapcsolatban, sorozatosan adott át műszaki titkokat és ezért 91 ezer dollárt kapott.
Az orosz sajtó szerint a legutóbbi orosz összekötő tisztje „pszichológiai leterheltség miatt” már el is hagyta a japán fővárost. A tokiói orosz nagykövetség eközben leszögezte, hogy figyelemmel követi az eseményeket és a rendőrségi vizsgálattal párhuzamosan reagálni fog. Ez az eset nem egyedülálló, tavaly januárban ugyanis Anton Kalinyin kereskedelmi képviselő hagyta el sietve Japánt, miután kapcsolatba hozták a SoftBank kapcsán egy vállalati kémüggyel.
Ukrajna megpróbálja „újraaktiválni” a diplomáciai folyamatot az Oroszországgal. 
