"A jelenlegi Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány vezetőjének köszönhetően megtudhattuk, hogy a játékokra való meghívás nem feltétlen joga a legjobb sportolóknak, hanem valamiféle "kiváltság", és hogy azt nem sporteredményekkel, hanem bizonyos politikai gesztusokkal lehet kiérdemelni, amelyeknek semmi közük a sporthoz. És hogy maguk a játékok politikai nyomásgyakorlás eszközeként használhatók olyan emberekkel szemben, akiknek semmi közük a politikához, ami nem más, mint durva és ténylegesen rasszista, etnikai diszkrimináció" - mondta Putyin.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a NOB-alapító Pierre de Coubertin és Alekszej Butovszkij óta "sok minden megváltozott, és valami teljesen elveszett".
"Azt is megtudtuk, hallottuk, hogy az Olimpiai Charta állítólag elavult, és már nem egyetemes. Egyes sporttisztviselők maguknak tulajdonították a jogot, hogy meghatározzák, kire vonatkozik ez az Olimpiai Charta, és kire nem. Az ilyen megközelítés ellentmond a sport természetének" - tette hozzá.
Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy vannak olyan értékek, amelyeket nem lehet elárulni, eltörölni, elcserélni vagy eladni. Véleménye szerint ilyen értékek közé tartozik a sport és annak egyesítő ereje, és "valójában ez a nemzetközi sportmozgalmak lényege".
A NOB tavaly február 28-án azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy akadályozzák meg az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország és a konfliktusban őt támogató Fehéroroszország sportolóinak nemzetközi versenyeken való részvételét. Idén márciusban a nemzetközi ötkarikás testület végrehajtó bizottsága azt indítványozta, hogy az orosz és fehérorosz sportolókat semleges státuszban engedjék vissza a sport világába, de csak azokat, akik nyilvánosan nem támogatták az ukrajnai háborút, és nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy a nemzetbiztonsági szervekkel.
A NOB ugyanakkor arról még nem döntött, hogy Oroszország és Fehéroroszország sportolói rajthoz állhatnak-e a jövő évi párizsi olimpián.
Legalábbis egyelőre, de nem is kértek ilyet Moszkvában. 
