|
| Vlagyimir Putyin orosz elnök a szibériai tajgán (Fotó: MTI/EPA/Alekszej Druzsinyin) |
Holnap kezdődik Szocsiban a kétnapos Oroszország-Afrika csúcstalálkozó, amelyre 43 afrikai vezetőt és mintegy 3 ezer üzletembert várnak. Az esemény harmonikusan illeszkedik a Kreml azon erőfeszítésébe, hogy növelje politikai-, gazdasági- és biztonsági befolyását a kontinensen.
A hidegháború alatt Moszkva több afrikai ország felszabadítási mozgalmát segítette, és aztán Putyin második elnöki ciklusa alatt egy újabb, dinamikus fejezet kezdődött. Bár Kínával, az EU-val és az USA-val összevetve Moszkva nem komoly gazdasági tényező, a növekvő számú orosz energetikai- és fegyverügyletek tovább bonyolítják a kontinens geopolitikai tájképét.
Egyiptom az ugródeszka
Az orosz-afrikai kereskedelem volumene tavaly csupán 20 milliárd dollárt ért el, miközben Kína 200, az EU pedig 300 milliárd euró értékben kereskedett a fekete kontinenssel. Olyan orosz energetikai óriások, mint a Gazprom, a Lukoil, a Rostec és a Rosatom már jelen vannak több afrikai országban, így Angolában, Nigériában és Ugandában. Valóban, a kontinens uránium készletei stabilan Moszkva érdeklődésének homlokterében vannak.
Oroszország építheti Egyiptom első atomerőművét 29 milliárd dollárért, miközben a két ország között törvényhozói szinten is erősödnek a kapcsolatok. A Rosatom egyezményeket kötött Ugandával, Ruandával, Ghánával és a Dél-Afrikai Köztársasággal is, de ezek az egyezmények számos szakértő kritikáját váltották ki, főként a technológiai megoldás tekintetében.
|
| Káncz Csaba |
Az újjáélesztett szovjet hálózat
A Kreml a kontinens első számú fegyverszállítója, 2017-ben mintegy 39 százalékát ellenőrizte a piacnak, jócskán megelőzve Kínát (17 százalék) és az USA-t (11 százalék). Az orosz mélyállam és az ahhoz kötődő magánhadseregek segítették az elmúlt időszakban a Közép-Afrikai Köztársaság, Szudán, Madagaszkár és Mozambik vezetőit. A mostani csúcstalálkozó hozzásegítheti Moszkvát, hogy az ENSZ BT tagjaként szervezettebben támogassa az 54 afrikai ország érdekeinek megjelenítését, cserébe pedig ez az országcsoport támogathatja Moszkvát az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben.
Akárcsak hazánk esetében, a Kreml egyre aktívabban támaszkodik a Szovjetunióban végzett káderek hálózatára. Így van ez az angolai elnök, João Lourenço esetében is, aki 1978 és 1982 között végzett Moszkvában.
Az elnök idén áprilisban látogatott Moszkvába, ahol régi barátként fogadták és az orosz vezetéssel megállapodott az angolai gyémántbányászat, valamint az olaj- és gáztermelés közös továbbfejlesztéséről. Moszkva egy több milliárd dolláros csomag részeként idén hat Su-30K típusú vadászgépet szállított le Angolának.
Bekeményített a Kreml. 
