A világ vezető katonaságainál az utóbbi időszakban sorra értékelik fel és erősítik meg a kiberegységeket. Valóban, az információs háború korában élünk, amelyben a geopolitikai csatározások központi elemei a kritikus infrastruktúrák megbénítása, a dezinformáció terjesztése, az ellenfelek lejáratása, a közvélemény megnyerése avagy éppen elbizonytalanítása. Minden jel szerint az ukrán hadsereg ezen a téren is leiskolázza az oroszt.
Geraszimov itt is csődöt mondott?
A hibrid hadviselés orosz megalkotója, egyben a vezérkar főnöke, Valerij Geraszimov 2013-ban hirdette meg az orosz hadviselés új doktrínáját. A tábornok azzal érvelt, hogy „az információs tér széles aszimmetrikus lehetőségeket nyit meg az ellenség harci potenciáljának csökkentésére”. Arról beszélt, hogy az ellenség „tökéletesen virágzó állama” egy ilyen támadás hatására „káoszhálóba” süllyed.
De hova tűnt most Geraszimov katonai filozófiája? Az orosz katonai műveletek Ukrajnában megerősítették, hogy Moszkva továbbra is a durva, hagyományos hadviselésre támaszkodik. Márpedig a legtöbb szakértő arra számított, hogy a nyitó orosz kampány egy hatalmas kibertámadás lesz Ukrajna katonai vezetése és irányítása, hírszerző hálózatai és légvédelmi rendszerei, valamint légiforgalmi irányítása és áramtermelése ellen. Úgy tűnhet, hogy ez nem történt meg.
Vagy igenis megpróbálkoztak, de rögtön az elején kudarcot vallottak.
A Microsoft segítsége
Az ukrajnai orosz invázió óta a Microsoft a háború „frontvonalában” áll – mondta Satya Nadella vezérigazgató hétfőn a vállalat nemzetbiztonsági szimpóziumán. „Ez az első alkalom, amikor úgy éreztem, hogy az embereink valóban ott vannak az Egyesült Államok kormányával és az ukrán kormánnyal, hogy megvédjék magukat a kibertámadások ellen” – fogalmazott Nadella.
A Microsoft jelentése szerint csak Ukrajnában több mint 273 kibertámadást tapasztaltak az orosz invázió óta, olyan platformokon, mint az Office 365 és a vállalat felhője. Nadella szerint a Microsoft „alaposan részt vesz” abban is, hogy az ukrán kormány adatait a vállalat felhő-infrastruktúrájába helyezzék át Európa-szerte.
Ukrajna leiskolázza az oroszokat
De mi van akkor, ha a Nyugat nemcsak az orosz kibertámadások elleni védekezésben segíti Kijevet, hanem időben felkészítette az ukrán haderőt a szofisztikált kibertámadásokra is?! Oroszországban ugyanis már hetek óta lángokban állnak lőszerraktárak, üzemanyagraktárak és gyárak.
Katonai célpontok vagy szállítási útvonalak napi szinten érintettek. De nemcsak azok: az "IStories" orosz kutatóportál közzétette, hogy március eleje óta öt támadás is történt az orosz hadsereg toborzóhivatalai ellen. Április 1-jén ugyanis megkezdődött az új hadkötelesek tavaszi toborzása Oroszországban.
Az orosz felvonulás lelassítható
Az orosz hatóságok állítólagos szabotőröket mutatnak be: a BBC Russia szerint szerdán az orosz belföldi titkosszolgálat, az FSZB letartóztatta "az ukrán nácizmus két hívét", akik állítólag meg akarták rongálni a vasútvonalakat az ukrajnai határ közelében fekvő Belgorod régióban.
Rob Lee amerikai katonai elemző feltételezi, hogy a két brjanszki üzemanyagraktárban április 25-én kitört tűz rakétatámadás volt, valószínűleg Ukrajnából indítva. Az ukrán hadsereg által használt „Tocska-U” ballisztikus rakéta hatótávolsága elérné az üzemanyag-raktárakat, ha az ukrán-orosz határ közelében indítják. Az ukrán támadás tézisét erősíti, hogy Ukrajna múlt csütörtökön bejelentette: megtámadja az orosz területen lévő katonai bázisokat és táborokat.
Baleset szinte lehetetlen: nagyon nagy véletlen lenne, ha mindkét raktár egyszerre lobbanna lángra. A tűz egy polgári és egy katonai üzemanyagtárolóban ütött ki, amelyek együttes kapacitása 15 ezer tonna. E tartalékok elvesztése lelassíthatja az orosz inváziót.
A belgorodi régióban a vasúti sínekben okozott károk hasonló hatással járhatnak. Április 12-én az ukrán határ közelében megsérült egy vasúti híd, amelyet egy hétig nem lehetett használni. A híd az Oroszország által meghódított kelet-ukrajnai Izjum városába vezető közlekedési útvonalon fekszik. Az orosz hadsereg elsősorban a vasútra támaszkodik a hadifelszerelések szállításában.
Jelentős katonai infrastruktúra érintett
A tüzek és károk azonban nem korlátozódnak az infrastruktúrára, amely közvetlenül fontos a csapatok bevetéséhez. Más fontos háborús célpontok is lángba borultak az elmúlt napokban. Ezt mutatja a Moszkvától 150 kilométerre, északnyugatra fekvő tveri Rakétakutató Intézet április 21-i tűzvésze. Itt kívánják fejleszteni többek között az Ukrajna ellen is bevetett Iszkander rakétákat.
Csupán egy nappal később tűz ütött ki Koroljovban, egy Moszkva-közeli városban is, amely az orosz űrutazás központja és a védelmi ipar fontos helyszíne. Április 25-én pedig füstöt észleltek az orosz távol-keleti Vlagyivosztok melletti légitámaszponton is.
Ezek a célok viszont már jóval túlmutatnak az ukrán rakéták hatótávolságán. Hivatalos indokot csak a tveri intézetben keletkezett tűz kapcsán adtak meg: a TASSZ orosz hírügynökség szerint állítólag rövidzárlat váltotta ki a tüzet. Egy ilyen baleset valóban nem zárható ki. Az oroszországi infrastruktúra sok helyen leromlott, és gyakran nem tartják be a biztonsági óvintézkedéseket. Környezetvédelmi aktivisták szerint ezek voltak az okai például annak, hogy 2020 májusában az észak-szibériai Norilszkben kiömlött a gázolaj.
De egyelőre nincs vége a tűzsorozatnak: múlt szerda este kigyulladt egy lőszerraktár Belgorod térségében is. A hatóságok Kurszkban és Voronyezsben is robbanásról számoltak be, és az orosz légvédelem állítólag ott lőtt le ukrán drónokat. Vasárnap berobbant Permben – Moszkvától 1000 kilométerre keletre! - egy hadianyag-gyár, ahol Grad és Smerch többszörös kilövésű rakétarendszereket, légvédelmi rendszereket és egyéb harci eszközöket gyártanak.
Tegnap hajnalban aztán hatalmas tűz keletkezett a Kreml-barát "Proszvescsenje" kiadó raktárában, Moszkva közelében is. Itt leégett a 34 ezer négyzetméteres épület nagy része. Ez az a kiadó, amely a közelmúltban betiltotta az Ukrajna szó használatát könyveiben.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
