|
| EPA/ERIC THAYER / POOL |
Múlt csütörtökön a világ első számú politikai vezetője Twitter-üzenet formájában vert egy újabb szöget a második világháború utáni békerendszer koporsójába. Történt pedig, hogy Trump elnök az ENSZ, és az USA szövetségeseinek megkérdezése nélkül Izraelnek „ajándékozta” a Golán-fennsíkot, az erről szóló rendeletet pedig az elnök ma írja alá. A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben fegyveresen foglalta el Szíriától, és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is, lényegében annektálva a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el, és a Golán hovatartozása korábban az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos kérdése volt.
Szűk látókörű érdekek
Trump a Golán-fennsíkot érintő döntését megelőzően az elmúlt másfél évben mind Jeruzsálem izraeli fővárosként való elismerésével, mind az iráni nemzetközi atomalku felrúgásával szembement az USA nemzeti- és globális diplomáciai érdekeivel és döntéseivel csupán az amerikai neokonzervatívok, az evangéliumi keresztények és az izraeli jobboldal szűkkörű és szűk látókörű érdekeit szolgálja. Figyelemre méltó, hogy nem mindegyik Izrael-barát amerikai szervezet van elragadtatva Trump mostani lépésétől. A józan ítélőképességét még megőrizni képes JStreet szerint Trump döntése szükségtelenül provokatív, ellene megy a nemzetközi jognak és nem növeli Izrael biztonságát - csupán Netanjahu újraválasztási esélyeit. Valóban, a Fehér Ház lépése komoly propaganda-győzelem a Hezbollah és Irán számára Szíriában, és egyben aláássa az amerikai pozíciót a szír politikai rendezés kapcsán.
Az április 9-i általános választási kampány egyik fontos állomásaként Netanjahu ma Washingtonba érkezik, miközben az ügyészség már három ügyben folytat ellene korrupciós vizsgálatot, egy negyedik botrány pedig éppen a napokban robbant ki vele kapcsolatban. Trump választási ajándéka ráadásul lovat adhat az izraeli jobboldal alá és még erősebb politikai nyomás alá kerülhet az izraeli kormány, hogy kebelezze be Ciszjordániát. Ez gyakorlatilag megölné az önálló palesztin állam tervezetét és aláásná az izraeli jogállamot.
Ellehetetlenült amerikai diplomácia
Trump döntése aláássa az USA legfrissebb nemzetbiztonsági stratégiájának legitimitását is, amely Moszkvát és Pekinget revizionista hatalmaknak bélyegzi. A Golán-fennsíkot érintő egyoldalú amerikai döntést követően ugyanis Washingtonnak semmilyen jogalapja nem marad arra, hogy megkérdőjelezze Putyin hódításait a Krímben, Dél-Oszétiában és Abháziában. Ahogyan Pekinget sem kérheti számon a Dél-kínai-tengeri egyoldalú katonai lépések miatt és ezentúl egy szót sem szólhat, ha Erdogan fegyveresen annektálja a kurd területeket Irakban, avagy Szíriában.
Valóban, Trump szótárából és világképéből hiányzik a szilárd jogrendre épülő nemzetközi kapcsolatok rendszere. Ahogyan Arthur L. Herman történész már egy éve megállapította, Trump stratégiája az 1917 előtti világot jeleníti meg, egy anarchikus nemzetközi arénát, ahol minden szuverén állam – legyen kicsi vagy nagy – a fegyveres erejére kell, hogy támaszkodjon a saját biztonsága érdekében. Herman szerint ebben az új korban az erősnek van igaza és a nagyhatalmak óhatatlanul dominálják a kisebbeket.
Trump tehát újra 1862-be röpít bennünket, amikor Otto von Bismarck porosz kancellár kijelentette egy hírhedtté vált beszédében: „A kor nagy kérdéseit nem szónoklatokkal és többségi döntésekkel kell eldönteni, hanem vassal és vérrel.”
Káncz Csaba jegyzete
Emelkedéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
