Putyin propagandistája előhúzza a magyar kártyát – berendelték a nagykövetet

Volodimir Zelenszkij- EPA/STEPHANIE LECOCQ

Az MTI és a hazai kormánypárti sajtó diszkréten elhallgatta a hírt, miszerint Jehor Bozsok ukrán külügyminiszter-helyettes múlt csütörtökön bekérette Íjgyártó István kijevi nagykövetet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentései miatt.  A hír hazánkba az ukrajnai magyar sajtón keresztül szivárgott be.

Bozsok Twitter-üzenetében jelezte, hogy magyarázatot akart kapni Szijjártó jelzéseiről, amelyeket az ukrán reformok kérdéseiről rendezett torontói konferencián tett a magyar miniszter. Bozsok hangsúlyozta a magyar nagykövetnek, hogy „az előre- s nem hátratekintő megközelítés alkalmazás szükséges az ukrán–magyar kapcsolatok fejlesztésében”.

Üzenet Torontóból

Korábban Szijjártó elmondta: Torontóban arról beszélt, hogy Porosenko korábbi elnök kifejezetten magyarellenes politikát vitt, amelynek eredményeképpen a kárpátaljai magyar közösség jogait súlyosan megnyirbálták. Az új ukrán elnök nyilatkozatai biztatóak, de csak óvatos optimizmusra adhatnak okot. Az igazi vízválasztó az lesz, hogy Zelenszkij végrehajtja-e azokat a jogi változtatásokat a parlamenti választások után, amelyek nyomán a magyar nemzeti közösség visszakaphatja korábbi jogait – közölte. Amennyiben ez megtörténik, Magyarország hozzá fog járulni ahhoz, hogy összehívják a NATO–Ukrajna bizottság következő ülését – tette hozzá a miniszter.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára múlt pénteken egy rendezvényen rámutatott, az új ukrán elnökkel kapcsolatban van egy türelmi időszak – miközben hazánk gesztusokat tett Kijev felé, a többi között azzal, hogy Áder János köztársasági elnök részt vett Zelenszkij elnöki beiktatásán. A speciális lengyel-ukrán viszony tükrében különösen fontos diplomáciai feladatnak nevezte, hogy a jó magyar-lengyel kapcsolatok révén el lehessen érni, hogy Varsó megértő legyen a kárpátaljai magyarság problémái iránt. Itt jegyezzük meg, hogy míg két éve Varsó és Kijev viszonya a történelmi sebek miatt rendkívül feszült volt, addig ezeket mára sikerült rendezni és a lengyelek inkább csendes diplomáciai eszközökkel operálnak a nyelvtörvény miatt.

Az mindenesetre jellemző Washington egyes befolyásos köreinek fogyatkozó türelmére a magyar kormányzattal szemben, hogy a New York Timesban az Atlanti Tanács egy szakértője tegnap úgy nyilatkozott: „Az egy dolog, hogy az oroszok dezinformálják a világot Ukrajnáról, de az már egy kicsit komplikálja a helyzetet, hogy a magyar kormány ugyanazt visszhangozza”.

Putyin propagandistája magyar ultimátumról beszél

Káncz Csaba

Jellemző a helyzet törékenységére, hogy a Kreml egyfajta szócsövének számító orosz ’Vzgljád’ szerint Szijjártó valójában ultimátumot intézett Torontóban Zelenszkijhez, aki még május 21-én szólította fel Magyarországot, hogy ne akadályozza a továbbiakban Ukrajna NATO-csatlakozásának a folyamatát.

A portál szerint Szijjártó ultimátumában azt követelte, hogy a kárpátaljaiak a korábban biztosított minden jogukat kapják vissza.  A provokatív hangvételű orosz portált a Putyin-féle Egységes Oroszország pártot a Dumában képviselő Kosztantin Rikov hozta létre. Rikov mára Putyin egyik propagandistájának tekinthető, aki információs kampányt folytatott a Krím elcsatolásakor a Nyugat ellen és rá két évre az amerikai választási kampányban Trump mellett.

Márpedig ahogyan a független londoni agytröszt, a Chatham House rámutat friss elemzésében, Zelenszkij a közelmúltban a belpolitikára koncentrált és nem figyelt igazán a külpolitikára – ahol a prioritásai csak ezekben a hetekben nyernek formát. Holott jobb lenne, ha még időben felvenné a kesztyűt, hiszen az agytröszt szerint az EU-ban egyre kevésbé érdeklődnek az ukrajnai fejlemények iránt, ráadásul növekvő számú EU-tagállam vált az utóbbi időszakban szkeptikussá az Oroszország-elleni szankciókkal szemben.

Ezt láthatóan felismerve Zelenszkij tegnap videó-üzenetet küldött Putyin elnöknek. Ebben felajánlja, hogy a nyugati hatalmak vezetőinek közvetítésével indítson Kijev és Moszkva diplomáciai tárgyalásokat, helyszínként a belorusz fővárost javasolva. A Kreml válaszul bejelentette, hogy fontolóra veszik az ajánlatot.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)